A nyelvtudás akadályozza az Alzheimer-kór kialakulását

Mi az Alzheimer kór természete?

alzheimer kór nyelvtudás
Alois Alzheimer német ideggyógyász

Alois Alzheimer (1864-1915) német ideggyógyász 1906-ban írta le a később róla elnevezett idegrendszeri betegséget, amelyet a vele járó mind súlyosabb memóriazavarokkal jellemezhetünk. Tudományosabban:

Az Alzheimer-kór neurodegeneratív betegség (angol rövidítése AD), amely a gondolkodás és a kognitív képességek beszűkülésével jár, magatartászavarok kísérik, az elbutulás (demencia) kórképét mutatja, és kialakulását követően gyors biológiai leépüléssel is jár.

Ez a súlyos idegrendszeri betegség sajnos egyáltalán nem ritka: a néhány éve készült nemzetközi statisztikák szerint 65 éves életkor fölött a lakosság egy százaléka szenved benne, előfordulásának gyakorisága pedig ötévente megduplázódik. Sokan ennek alapján az öregedés velejárónak tartják, de az utóbbi időben mind többet tudunk arról, hogy megjelenésében igen bonyolult ideggyógyászati összefüggések játszanak szerepet.

A betegség kialakulása során az agy bizonyos területein kórosan megváltozott fehérjehalmazok, úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg. Ezek a lerakódások az idegsejtek pusztulását okozzák, és legelőször az emlékezetet megőrző idegközpont területét érintik.

Katrin Mani, a svédországi Lundi Egyetem molekuláris orvostudomány tanszékének vezetője írja munkacsoportjuk tanulmányában, hogy „ha Alzheimer-kórban szenvedő egerek agyszövetét C-vitaminnal kezeljük, jól látható, hogy a kóros fehérjelerakódások feloldódnak. Állatkísérleteink azt mutatták, hogy a C-vitamin nagyobb mennyiségben szívódott fel dehidroaszkorbinsav formájában, ha azt egy éjszakára a hűtőszekrényben tartottuk”.

A kutatók is azt hangsúlyozzák, amit az ideggyógyászok is tapasztalnak, vagyis hogy

az Alzheimer-kórnak egyelőre bizonyítottan hatásos kezelési módja nincsen.

Pontosabban: még nem találták meg. Ugyanakkor több különböző gyógyszerrel folynak klinikai vizsgálatok, melyek bizonyos mértékben a betegség tüneteinek megjelenését késleltetik.

Az antioxidáns hatású C-vitamint igen sokféle kóros állapotban alkalmazták, de igen ellentmondó eredményekkel. A svéd állatkísérletes adatok ismét ráirányítottak ennek a készítménynek gyógyítási lehetőségeire az orvostudomány figyelmét.

A nyelvtudás akadályozza az időskori demencia kialakulását

Megtanulni legalább egy idegen nyelvet rengeteg előnnyel jár, jobb munkát kaphatunk, megismerhetünk különböző kultúrákat – és most kiderült, hogy

a nyelvtanulás és nyelvtudás egészségünk megőrzését is elősegíti.

Mielőtt azonban elmélyednénk a meglepő tudományos felfedezés ismertetésében, idézzünk fel két sokkoló tényt, amelyek az új ismeretek fényében még aggasztóbbnak tűnnek.

Először is az Eurobarometer 2012-es felmérései szerint az Európai Unión belül Magyarországon a legnagyobb azok aránya, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek, 65%. Ráadásul az idegen nyelvet beszélők aránya az utóbbi években csökkent. (Két felmérés, 2005 és 2012 között 7 %-kal!)

A másik sokkoló tény, hogy a magyar kormány 2010 óta nemcsak általában építi le a közoktatást – beleértve a szakképzést, a gimnáziumokat és az egyetemeket –, hanem konkrétan a nyelvoktatás korszerűsítését is (laptop használat, interaktív tábla az iskolában) hátráltatja forráselvonással.

Ami pedig a tudományos felfedezést illeti: egy nemrégiben megjelent ismeretterjesztő cikk arról szól, hogy az utóbbi évek kutatásai bebizonyították:

aki legalább egy nyelven beszél az anyanyelvén kívül, évekkel később betegszik meg demenciában, mint azok, akik csak az anyanyelvükön beszélnek.

A cikk szerzője Emilie Reas, aki a Kaliforniai Egyetemen, San Diegoban posztdoktori ösztöndíjasként kutatja, hogyan változik az agy az öregedéssel, miként alakul ki az öregkori demencia vagy az Alzheimer-kór.

laptop nyelvtanulás alzheimer
Egy laptora letöltött program segíthet a nyelvtanulásban idős korban is

Emilie Reas a torontói York Egyetemen kutató pszichológus Ellen Bialystok márciusban publikált tanulmányát idézi, amely szerint az idegen nyelveket beszélőknél átlagosan 4-5 évvel később jelenik meg az időskori demencia. Bialystok szerint a kutatások azt is bizonyították, hogy a több nyelvet beszélők számos területen jobban teljesítenek, jobban tudnak koncentrálni, tervezni, problémákat megoldani és egyik feladatról a másikra váltani. Az ember azt gondolná, hogy ez csak az intelligencia szintjétől függ, de a kutatások kiszűrték az intelligencia hatását.

A lényeg azonban az, hogy aki nyelveket beszél, hosszabb és jobb életre számíthat.

Olvass tovább

Római graffiti avagy az amőbázó Ferenc pápa

A római graffiti a békejelekkel amőbázó Szentatyát ábrázolta

Maupal-graffiti Rómában: Ferenc pápa
Az amőbázó Szentatya. Maupal-graffiti Rómában. Jönnek a rendőrök…

Várazásunknak megfelelően reggel van még elég időnk néhány friss római utca-fénykép elkészítésére. Szerencsénk van, épp sikerül megörökíteni a bűbájos Maupal-graffitit. Nyalka bíborosok haladnak el békejelekkel amőbázó Ferenc-pápa előtt. Feljegyezzük naplónkba: Róma, 2016. október 18.  Maupal (Mauro Pallotta) a római Via Borionei egyik sarokházán (útban a Campanile felé) helyezte el munkáját. Délután azonban már frissen átfestett fal fogadott minket, amikor szállásunkra a másnapi korai indulás miatt még világosban visszatérőben voltunk. A graffitit fél napon belül a városi elöljáróság folyamatosan érvényben lévő szigorú törvénye alapján eltávolították a köztisztasági alkalmazottak. Valaha nagyobb volt errefelé a tolerancia… Igaz, akkor még Pápa sem volt…

Falfestmények, falfirkák, feliratok az ókori Rómában

Ki ne emlékezne arra a jelenetre a Brian élete című filmből, amiben Brian (ejtsd: “Blájen”) rendkívül “hősies” ellenálló módjára éppen a “ROMANES EUNT DOMUS” feliratot pingálgatja a Római Birodalom egyik középületének a falára, amikor is Fikusz Kukisz társaságában színre lép egy centurió és ők egy rövid intermezzo után közös erővel rávezetik “Blájent” a helyes latin írásmódra: “ROMANI ITE DOMUM”. Ezt követően pedig utasítják arra, hogy ezt a szöveget írja le még százszor. Nesze neked kreatív szövegírás! Meglepő, de tény, hogy

az ókori Római Birodalom területén a valóságban is nagy divatja volt a különféle falfestményeknek, falfirkáknak.

Például számtalan ókori graffitira bukkantak a régészek például a Vezúv hamuja által konzervált Pompei feltárásakor. Ezek között találhatóak egészen míves kidolgozottságúak, de vannak hanyagabb kivitelezésű, egyszerű módon kőbe vésett feliratok is. Róma városában szintén igen népszerű volt a falakra való firkálás és vésés. Érdekesség, hogy ezek a korabeli graffitik gyakran híradásként is szolgáltak egy-egy közösség számára, amikor rövid és tömör mondatokban beszámoltak egy-egy az adott környéket érintő eseményről. Gyakorlatilag a ma oly divatos bulvár műfaja innen eredeztethető.

A különböző helyeken fellelt feliratok egy része kísértetiesen emlékeztet azokra a szöveg-üzenetekre, amikkel manapság is gyakran találkozhatunk akkor, hogyha egy-egy vidéki MÁV állomás várótermébe belépve alaposabban megszemléljük a gyakran évtizedek óta nem meszelt falakat:

“Satura itt volt szeptemberben.”

“Antiochus lógott itt a barátnőjével, Citherával.”

“Aufidius itt volt.”

Egyesek saját szerelmi bánatukat adták a többi ember tudtára a falra felkent szavaikkal, míg mások inkább bosszút kívántak állni volt szerelmükön a közreadott tartalom tanúsága szerint:

“Kegyetlen Lalagus, miért nem szeretsz?”

“Phileros egy eunuch!”

“Serena gyűlöli Isidorust!”

Nem voltak ritkák a rágalomfeliratok sem: Ampliatus Pedania egy tolvaj!

Gyakran előfordult az is, hogy a falfirkák készítői egy-egy akkoriban ismert és népszerű ember iránti érzelmüket adták a köz tudtára a szög kiírásával:

“Spendusa imádja Celadust a trák gladiátort.”

Néha pedig a falfirkák olyan szintű élcelődésbe és piszkálódásba csaptak át, ami már-már költőinek nevezhető. Egy római nyilvános WC falán ez állt:

“A szaráshoz hasát dörgölte Szolón,
Thálész a székrekedéshez finom nyomást javallt,
a néma szellentés atyja pedig a finom Khilón.”

A Római Birodalom területén fellelt graffitiket olvasgatva, az ember szinte maga mellett érzi az ókor különféle embereinek nyüzsgő forgatagát és láthatjuk azt is, hogy az akkor élt embereket mi foglalkoztatta, és az alapján, amit így magunk előtt láthatunk, olybá tűnik, hogy az azóta eltelt kétezer egynéhány évben az ember gondolkodásmódja, bizony nem sokat változott. Talán csak egy kicsit – sajnálatos módon – kevésbé költői lett. Gondoljunk a reklámoszlopokra Simicska Lajos által pingált graffitire: “Orbán egy geci”.

Meglehet, hogy majd pár ezer év múlva a jövő emberei számára ugyanígy nyújtanak majd betekintést mindennapjaink életébe a XXI. század elejének különböző felületekre rótt remekművei is.

pompeii falfestmény
Erotikus falfestmény pompeiiből. Ókori vizuális marketing 

Olvass tovább

Teljes átállás zöldenergiára

tesla - a világ legnagyobb akkumulátora
2030-ra lehetséges a teljes átállás zöldenergiára – A Tesla szuperakkumulátora Ausztráliában

A világ legnagyobb akkumulátora Ausztráliában

A teljesítmény egy atomerőműéhez képest szerény. Viszont megújuló energiákra épül, nem szennyezi a környezetet és katasztrófával sem fenyeget…

Mint ismeretes, az Elon Musk milliárdos tulajdonát képező Tesla világcég 2017-ben – nem indokolatlan zöldmarketing kampány kíséretében – 100 napon belül megépítette és üzembe helyezte Ausztráliában a világ legnagyobb akkumulátorát, amely legalább 30000 ausztráliai háztartásnak (százezernél több fő) biztosít  energiaellátást. A hatalmas akkumulátor beindítása a rendkívül fontos lépés, hiszen az energetikai átmenet egyik kulcskérdése az elektromos energia tárolása: lehetővé teszi, hogy a fel nem használt energiát olyan időpontban táplálják be az elektromos hálózatba, amikor a csúcsfogyasztás miatt erre szükség van. Vagyis

lehetségessé vált a megújuló energiaforrások termelésének optimalizálása.

Meglehet, ezzel felgyorsul az a folyamat, amelynek lefolyását már korábban prognosztizálták.

2030-ra lehetséges  a teljes átállás zöldenergiára

Két amerikai kutató 2012-ben publikálta tanulmányát, miszerint elméletileg lehetséges 2030-ra a világ 100 százalékos átállása a zöldenergiára.

Mark Delucchi, a kaliforniai és Mark Jacobson, a Stanford egyetem munkatársa kiszámította, hogy e cél elérése érdekében 4 millió, egyenként 5 MW-os szélturbinát, 1,7 milliárd 3 kW-os, háztetőre telepített napelemes rendszert, és mintegy 90 ezer 300 MW-os naperőművet kellene gyártani, illetve építeni.

Úgy vélik, rendelkezésre áll a Földön az ehhez szükséges energia. Becsléseikben nem is számoltak az egyre terjedő biomasszával a talajszennyezéssel kapcsolatos aggodalmak miatt.

E víziók valóra válásához rengeteg létesítmény létrehozására van szükség és például a szélgenerátoroknak nagyobb kapacitással kell dolgozniuk a jelenleg telepítettek többségénél, bár már működnek, elsősorban off-shore szélparkokban 5 MW-os turbinák. Ami a naperőműveket illeti, az elképzelés kombinált, napelemes és koncentrált rendszerű létesítményekkel számol, és ilyen jelenleg mindössze néhány tucatnyi van a világon. Jacobson szerint a legnagyobb kihívás, hogy a különböző szél- és naperőművek aktivizálni tudják a többi megújuló energiát, szélesítve ezzel a kínálatot.


Olvass tovább