Uroszkópia – vizeletvizsgálat

A vizeletelemzés útja az uroszkópiától a genetikai tesztekig

vizeletvizsgálat - színteszt
Afrikai Constantin, a salernói iskola orvostanára a páciensek vizeletét vizsgálja

Köztudott, hogy a vizeletvizsgálat segít számos betegség diagnosztizálásában és különböző élettani folyamatok megismerésében. A vizelet általános analízise manapság a rutinvizsgálatok közé tartozik, segítségével fény derülhet egyebek mellett az anyagcsere és a veseműködés rendellenességeire, a húgyúti fertőzésekre.

Arra már az ókori tudósok is rájöttek, hogy a vizelet információkkal szolgál a szervezet állapotával és a betegségekkel kapcsolatban, ám évezredekbe telt, amíg az orvostudomány fejlődése lehetővé tette, hogy a vizeletvizsgálat helytálló, pontos diagnózisokhoz vezessen.

Az uroszkópia kezdetei és a sokhasznú húgy

A vizeletnézést mint diagnosztikai módszert már az orvostudomány atyjaként számon tartott Hippokratész is alkalmazta a Kr. e. 5. században. Összesen 22 hexametert szentelt munkáiban az urológiának, s konkrét betegségek felismerését is lehetségesnek tartotta a vizelet fizikai tulajdonságai alapján: „Azoknál, akiknek a vizeletéből homok vagy tophus csapódik ki, elgennyedt daganat van a nagyvéna (vena cáva) mellett… Ha a vizeletben csak vér van, a vénákkal van baj. Amikor a vizeletben mintegy kis hajszálak vannak, tudnunk kell, hogy a veséből és ízületi bajokból származnak. Ha a vizelet átlátszó, de időnként korpaszerű részecskéket tartalmaz, a hólyagot rüh támadta meg.”

A húgy azonban nem csupán az ókori orvosok fantáziáját mozgatta meg: a rómaiak felfigyeltek – ammóniatartalmának köszönhető – fehérítő, fertőtlenítő tulajdonságára, ezért mosókonyhákban, cserzőműhelyekben használták, sőt fogfehérítés céljából öblögettek is vele. A változatos adónemeket kiötlő Vespasianus császár (9–79) azért vetett ki sarcot az illemhelyekre, mert azokat általában gyapjúkallózók üzemeltették, akik ilyen formán ingyen jutottak hozzá a munkájukhoz szükséges értékes vizelethez.

A vizeletnézés fénykora

Bizánc és a költői kórképek

víz kezelés urológia
A gyógyító alkimista, Franz Christoph Janneck festménye

A bizánci orvosok vizeletdiagnosztikája antik elképzeléseken nyugodott, a szerzők általában Hippokratészra és Galénoszra hivatkoztak, s a nagy elődök által lefektetett alapokon haladva idővel rendszeres stúdiummá fejlesztették az uroszkópiát. Nem feltételezték, hogy a vizeletvizsgálat mindent megvilágít, elsősorban a vér állapotára, a máj vérképző erejére, az emésztésre és különböző betegségekre következtettek belőle. Jelentős kritériumok — mint az íz, a szag, a hőmérséklet — még nem szerepeltek a bizánci urognosztikában.

Emeszianosz (7. vagy 9. század) Peri úron (A vizeletekről) című művében még viszonylag egyszerűen osztályozta a vizelet jellegzetességeit. Öt színt (fehér, halványsárga, lángszínű, vörös, és fekete), kétféle konzisztenciát (híg és sűrű), háromfajta folyadékminőséget (olajszínű, olajszínezetű, olajos) és kétféle üledéket (szuszpenzió és szilárd) különböztetett meg. A szuszpenzió lehetett sima, vagy nem-sima, a szilárd üledék pedig csirkepihetoll-szerű, virágsziromszerű, korpaszerű és árpaszerű. Ez a felosztás képezte az alapot, ám a következő évszázadokban a megkülönböztethető színek száma húsz fölé emelkedett, valamint nőtt az egyéb komponensek variációs lehetősége is, ezzel több száz kombinációt véltek felismerni.
A bizánci korból fennmaradt orvosi műveknek legalább egyharmada kizárólag a vizeletnézés elméletét és gyakorlatát taglalja. Ezek a művek kezdetben arab közvetítéssel jutottak el a Nyugathoz, mely az uroszkópiáját szinte teljes egészében bizánci szerzőknek, elsősorban Theophilosnak (7. sz.) köszönheti.

Uroszkópia Salernóban

uroszkópia - vizeletelemzés
Afrikai Constantin, a salernói iskola orvostanára a páciensek vizeletét vizsgálja

A 11-14. században virágkorát élő legendás salernói orvosi iskola az antik és bizánci hagyományok nyomán kezdte a gyógyítást, ám idővel ezt az irányzatot felváltotta a korban fejlettebbnek számító arab és zsidó orvoslás. A páratlan tolerancia – orvostanárai között arabok, zsidók, afrikaiak és nők is voltak – az intézményt a középkori Európa leghaladóbb szellemiségű tudományos központjává emelte.

A salernói egyetem egyik leghíresebb tanára, Maurus  Regulae urinarum című könyvében behatóan foglalkozott a különböző betegségeknél nyerhető vizelet vizsgálatával. Igyekezett a vizelet színéből, szagából, ízéből, zavarosságából diagnosztizálni a betegségeket és megállapítani azok súlyosságát. Az orvosi praxisban a vizeletvizsgálatot tartotta a legfontosabb diagnosztikai eljárásnak.

Gilles de Corbeil, a salernói és a Montpellier-i orvosi iskola anatómusa 352 – hexameterben írt – tankölteményben foglalta össze a vizelettel kapcsolatos orvosi ismereteket, De urinis című könyve évszázadokon át referenciának számított az urológiában.

Olvass továbbUroszkópia – vizeletvizsgálat

Házhoz jön a masszázsszalon

mohamed masszázs
Mohamed próféta

Állítólag Mohamed próféta egyszer azt mondta híveinek, hogy magához hívja a hegyet, és majd annak tetejéről fog imádkozni értük. Ám miután a többszöri felszólítás ellenére a hegy nem jött közelebb, a próféta nem jött zavarba, hanem azt mondta: Ha a hegy nem jön Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez. Ennek nyomát nem találjuk a forrásokban, ám az tény, hogy a Korán 20. szúrájában a próféta többször azzal fenyegeti ellenségeit, hogy ő képes elmozdítani a hegyeket. Mint ahogy tény az is, hogy a nyugati világban közismerté vált ez a mondás ebben a formában:

Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez.

A jelentése nagyjából ez: bár várhatunk a csodára vagy arra, hogy számunkra kedvezően alakulnak a dolgok, mégis jobb, ha mi magunk cselekszünk boldogulásunk érdekében.

Ez többszörösen is igaz lehet a modern kor embere számára, ha például egészségünk megőrzéséről van szó: a mi aktív közreműködésünkre is szükség van.

Lehetségesek azonban másfajta, olykor szinte az eredetivel ellentétes értelmezések is. Újabban a marketing-szakmában bukkan fel elég gyakran szlogenként a próféta kijelentése. Általában ilyen vagy hasonló értelemben: nem kell neked erőfeszítéseket tenned, mi elvisszük hozzád a szolgáltatást, a terméket.

Igaz lehet ez az állítás például masszázsra is.

Mivel az embereknek egyre kevesebb idejük van a pihenésre, emiatt sokan jobban szeretik, ha nem kell a lábukat sem kitenniük otthonról egy szolgáltatás igénybevételéhez. Ilyen esetekben jön jól a pizzafutár-szolgálat vagy az online rendelhető hordozható masszázságy.

A professzionális masszázságy minden masszázsszalonban olyan alapvető kellék, amely meghatározza az ott nyújtott élményt. Ha azonban valaki az otthonában szeretné átélni a teljes ellazulást, erre is van több lehetősége.

Masszázságy masszőrök részére

mobil eszközök - masszázs ágy
Masszázságy összecsukva

A szakma legjobbjai nemcsak a szalonokban vállalnak masszázst, hanem szívesen mennek házhoz is. Ha te sem csak egy szalonban akarsz dolgozni, hanem házhoz viszed a pihenést, akkor a hordozható masszázságy a neked való! Ezek az ágyak könnyen összecsukhatók, kis helyen elférnek, és fajtától függően 15-20 kg súlyúak, ráadásul nagyon strapabírók (akár 250 kg-t is elbírnak!). A még nagyobb kényelemért pedig a fej-, kar- és könyöktámasz gondoskodik.

hordozható masszázságy
SPAPRO ® LUX 3 – PROFESSZIONÁLIS MASSZÁZSÁGY

Ne feledd! A hordozható masszázságyak segítségével a munkahelyed bárhol lehet, így számodra sem lesz monoton a munkavégzés. Ez egy remek lehetőség arra, hogy változatos szolgáltatásokat nyújts!

A masszázságyak nagy választékban elérhetők a masszázsoutlet.hu weblapon, ahol kényelmesen, egy laptop előtt ülve, vagy akár egy tablet gépről is kiválaszthatod és megrendelheted a munkádhoz leginkább megfelelő masszázságyat, és a hozzá tartozó kiegészítőket.

Olvass továbbHázhoz jön a masszázsszalon

A nyelvtudás akadályozza az Alzheimer-kór kialakulását

Mi az Alzheimer kór természete?

alzheimer kór nyelvtudás
Alois Alzheimer német ideggyógyász

Alois Alzheimer (1864-1915) német ideggyógyász 1906-ban írta le a később róla elnevezett idegrendszeri betegséget, amelyet a vele járó mind súlyosabb memóriazavarokkal jellemezhetünk. Tudományosabban:

Az Alzheimer-kór neurodegeneratív betegség (angol rövidítése AD), amely a gondolkodás és a kognitív képességek beszűkülésével jár, magatartászavarok kísérik, az elbutulás (demencia) kórképét mutatja, és kialakulását követően gyors biológiai leépüléssel is jár.

Ez a súlyos idegrendszeri betegség sajnos egyáltalán nem ritka: a néhány éve készült nemzetközi statisztikák szerint 65 éves életkor fölött a lakosság egy százaléka szenved benne, előfordulásának gyakorisága pedig ötévente megduplázódik. Sokan ennek alapján az öregedés velejárónak tartják, de az utóbbi időben mind többet tudunk arról, hogy megjelenésében igen bonyolult ideggyógyászati összefüggések játszanak szerepet.

A betegség kialakulása során az agy bizonyos területein kórosan megváltozott fehérjehalmazok, úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg. Ezek a lerakódások az idegsejtek pusztulását okozzák, és legelőször az emlékezetet megőrző idegközpont területét érintik.

Katrin Mani, a svédországi Lundi Egyetem molekuláris orvostudomány tanszékének vezetője írja munkacsoportjuk tanulmányában, hogy „ha Alzheimer-kórban szenvedő egerek agyszövetét C-vitaminnal kezeljük, jól látható, hogy a kóros fehérjelerakódások feloldódnak. Állatkísérleteink azt mutatták, hogy a C-vitamin nagyobb mennyiségben szívódott fel dehidroaszkorbinsav formájában, ha azt egy éjszakára a hűtőszekrényben tartottuk”.

A kutatók is azt hangsúlyozzák, amit az ideggyógyászok is tapasztalnak, vagyis hogy

az Alzheimer-kórnak egyelőre bizonyítottan hatásos kezelési módja nincsen.

Pontosabban: még nem találták meg. Ugyanakkor több különböző gyógyszerrel folynak klinikai vizsgálatok, melyek bizonyos mértékben a betegség tüneteinek megjelenését késleltetik.

Az antioxidáns hatású C-vitamint igen sokféle kóros állapotban alkalmazták, de igen ellentmondó eredményekkel. A svéd állatkísérletes adatok ismét ráirányítottak ennek a készítménynek gyógyítási lehetőségeire az orvostudomány figyelmét.

A nyelvtudás akadályozza az időskori demencia kialakulását

Megtanulni legalább egy idegen nyelvet rengeteg előnnyel jár, jobb munkát kaphatunk, megismerhetünk különböző kultúrákat – és most kiderült, hogy

a nyelvtanulás és nyelvtudás egészségünk megőrzését is elősegíti.

Mielőtt azonban elmélyednénk a meglepő tudományos felfedezés ismertetésében, idézzünk fel két sokkoló tényt, amelyek az új ismeretek fényében még aggasztóbbnak tűnnek.

Először is az Eurobarometer 2012-es felmérései szerint az Európai Unión belül Magyarországon a legnagyobb azok aránya, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek, 65%. Ráadásul az idegen nyelvet beszélők aránya az utóbbi években csökkent. (Két felmérés, 2005 és 2012 között 7 %-kal!)

A másik sokkoló tény, hogy a magyar kormány 2010 óta nemcsak általában építi le a közoktatást – beleértve a szakképzést, a gimnáziumokat és az egyetemeket –, hanem konkrétan a nyelvoktatás korszerűsítését is (laptop használat, interaktív tábla az iskolában) hátráltatja forráselvonással.

Ami pedig a tudományos felfedezést illeti: egy nemrégiben megjelent ismeretterjesztő cikk arról szól, hogy az utóbbi évek kutatásai bebizonyították:

aki legalább egy nyelven beszél az anyanyelvén kívül, évekkel később betegszik meg demenciában, mint azok, akik csak az anyanyelvükön beszélnek.

A cikk szerzője Emilie Reas, aki a Kaliforniai Egyetemen, San Diegoban posztdoktori ösztöndíjasként kutatja, hogyan változik az agy az öregedéssel, miként alakul ki az öregkori demencia vagy az Alzheimer-kór.

laptop nyelvtanulás alzheimer
Egy laptora letöltött program segíthet a nyelvtanulásban idős korban is

Emilie Reas a torontói York Egyetemen kutató pszichológus Ellen Bialystok márciusban publikált tanulmányát idézi, amely szerint az idegen nyelveket beszélőknél átlagosan 4-5 évvel később jelenik meg az időskori demencia. Bialystok szerint a kutatások azt is bizonyították, hogy a több nyelvet beszélők számos területen jobban teljesítenek, jobban tudnak koncentrálni, tervezni, problémákat megoldani és egyik feladatról a másikra váltani. Az ember azt gondolná, hogy ez csak az intelligencia szintjétől függ, de a kutatások kiszűrték az intelligencia hatását.

A lényeg azonban az, hogy aki nyelveket beszél, hosszabb és jobb életre számíthat.

Olvass továbbA nyelvtudás akadályozza az Alzheimer-kór kialakulását