Az emberi agy mint számítógép

Sok szó esik mostanság mind a mesterséges intelligenciáról, mind az emberi agy számítógépként való működéséről, mint a neuronszámítógépról. Járjuk kicsit körbe a témát.

mesterséges intelligencia - agy és számítógép
Vajon idővel lehetséges lesz-e az emberi gondolkodást reprezentáló agy és a számítógépek mesterséges intelligenciájának összeolvasztása?

Agy, gondolkodás, intelligencia

Az emberi agy elképesztő és szinte kiismerhetetlen szerkezetének köszönhetjük a gondolkodás képességét. Feltételezhető az is, hogy agyunk a lehetőségeinek végső határát már elérte, de az is, hogy egyáltalán nem. Az evolúció során agyunk mérete kissé még növekedhet, de a nagyobb nem szükségszerűen jobb. Az agy strukturáltsága a lényeges, a létesülő kapcsolódások száma és összetettsége, a távoli és közeli kapcsolódások lehetősége, dinamikája, a folyamatok fejlődése, kiterjedése, változása.

Az embernek rossz a látása, gyenge a hallása és szaglása. Nem vagyunk különösebben erősek sem. Mégis hogyan váltunk a bolygó domináns fajává? „Csakis az agyunknak köszönhetően”, mondja Heinrich Reichert, a bázeli egyetemen munkatársa. „Más vonatkozásban mi elég rosszul felszerelt állatok vagyunk.”

A szerénytelen agykutatók úgy gondolják, hogy a mi agyunk a legjobb a világon: nem sokban különbözik más fajokétól, csak jobb. „Ugyanaz a rendszer, csak sokkal hatékonyabb,” mondta Reichert. „Olyan, mint egy szuper-számítógép egy háztartási PC-hez képest.”

Agyunk mérete testünkhöz képest nagynak mondható. De ez önmagában nem feltétlenül jelent előnyt. Az elefántnak hatalmas agya van, az emberi agyhoz képest a neuronok mérete is nagyobb. Azonban az idegsejtek közötti távolság is nagyobb, vagyis tovább tart a jelek továbbítása közöttük.

Micah Murray a Lausanne-i Egyetemen központi oktató kórházának orvosbiológusa szerint „az emberi agy a sűrűségével tűnik ki”. A főemlősök neuronjai tömörebbek, mint például a rágcsálóké. Ha egy egérnek annyi idegsejtje lenne, mint nekünk, az agyuk körülbelül 45 kg lenne. A csimpánzokhoz képest agyunk sokkal több tekervénnyel rendelkezik (barázdáltabb), így a szürkeállomány nagyobb felületen helyezkedhet el, ami több lehetőséget biztosít a neuronok kapcsolódására.

Murray úgy véli, hogy az absztrakció páratlan képessége, a gondolatok összetettsége, a nyelvi és tanulási készségek, valamint, hogy képesek vagyunk a jövőt elképzelni – avagy a fikciós képesség – az, ami agyunkat kivételessé teszi.

Biológiai vagy szociális lények vagyunk?

Vajon mi tudott ekkora evolúciós fejlődést kiváltani? A kérdésre a választ az agykutatók a homloklebeny bővülésére fókuszálva keresik – a kognitív funkciók központja a főemlősöknél általában fejlettebbek, különösen az embereknél.

Számos tanulmány szerint a közösségi lét központi szerepet játszhatott a fejlődésben. A társadalmi élet finom manőverezései, annak megértése, hogy kihez kell ragaszkodni és ki elől kell menekülni egy rendkívül összetett képesség. Oxfordi kutatók egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a főemlős csoportok mérete, a kölcsönhatások gyakorisága és a frontális agykéreg mérete között.

„Ez a kapcsolat még nyilvánvalóbb a monogám fajoknál (például a australopithecus afarensisnél),” teszi hozzá Pascal Vrticka, a Genfi Egyetem munkatársa. „Valószínűleg azért, mert a monogám lét még bonyolultabbá teszi a kölcsönhatásokat.”

A koponyaméret bővülését lehetővé tevő mutáció is hozzájárulhatott az emberi agy fejlődéséhez. „Az egyik hipotézis szerint a nyelv fejlődése számos funkciót is kialakíthatott, például azokat, amelyek az érveléshez kapcsolódnak,” mondja Murray.

Van az agyunk annyira jó, mint amennyire lehetne?

Vajon az emberi agy képes lehet még a fejlődésre? „Ebben nem vagyunk biztosak,” mondja Reichert. „Ami a méretet illeti, a növekedést korlátozza a női medence mérete (szülési testhelyzetben a magzat feje a medencében helyezkedik el) – hacsak az agy a szülést követően nem válik képessé a nem relatív növekedésre. Ez elméletileg lehetséges… de a kérdés az, hogy a nagyobb méretű agy vajon hatékonyabb lenne-e? “

Az agynövekedés energiaproblémákat is kiválthat. Az agy már így is a leginkább energiaigényes szervünk: testünk tömegének csak 2 százalékát adja, működése azonban a felvett energia egynegyedét emészti fel.

Egy másik lehetőség, hogy a nagyobb méretű agy lelassíthatja a gondolkodást – mint az elefántoknál. A neuronoknak zsugorodniuk kellene, hogy az agyban sűrűbbé váljanak. De ennek is határai vannak. A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint egy bizonyos méret alatt már nem működnének megbízhatóan.

„Az emberi agy az evolúció során legyőzte az akadályokat, kihasználta a véletlenek által teremtett előnyöket és alkalmazkodott azért, hogy elérje az optimálisnak tűnő kapacitást. Alkalmasint a továbbfejlődéshez külső segítségre lehet szükségünk.”

Az emberi agy és a számítógép összekapcsolása

mesterséges intelliugencia - agy - gép

A magánvállalkozás keretében Mars-expedíciókat, sőt kolóniákat is tervező pénzember, a SpaceX és a Tesla vezetője, az olykor nagyokat mondó Elon Musk 2017-ben bejelentette, hogy belevágott egy agy–számítógép-interfészt fejlesztő kezdeményezésbe. A projektet jegyző Neuralink nevű cégről egyelőre nem sokat tudni, de a rendelkezésre álló információk alapján a cél olyan készülékek létrehozása lesz, amelyek az agyba beültetve lehetővé tehetik, hogy az emberi agy és a gépi szoftverek együttműködve dolgozzanak. A sci-fi regényeken és filmeken nevelkedett nemzedékek számára ez roppant izgalmas téma (nem kevésbé, mint a Marsra szállás), nehéz megállapítani , hogy (újabb?) szélhámosság vagy megalapozott tudományos fejlesztés áll-e mögötte.

A biológiai gondolkodó szerv és a digitális intelligencia összekapcsolódás révén – állítja a projekt – emberfeletti memóriára vagy számolási képességekre tehetünk szert, és a jelenleginél sokkal közvetlenebb kapcsolatban lehetünk elektronikus készülékeinkkel. Musk hónapokig célozgatott az új projektjére mint nagy durranásra, és 2017 tavaszán egy dubaji beszéde alkalmával kifejtette, hogy idővel szerinte lehetséges lesz az emberi gondolkodás és a digitális intelligencia összeolvasztása.

Minden a sebességen múlik, mondta Agyagin

„Elsősorban sávszélesség kérdése az egész, vagyis hogy milyen sebességű a kapcsolat élő agyunk és gépi énünk között, főleg ami a kimenetet illeti” – magyarázta a hallgatóságnak. Az ilyen jellegű agyi interfészek jelenleg csak a tudományos-fantasztikus művekben léteznek. Olyan implantátumok persze már jelenleg is akadnak, amelyek az agy működésébe beavatkozva csökkentik bizonyos idegrendszeri kórképek tüneteit, vagy éppen külső rendszerek, mondjuk egy robotikus műkéz irányítását teszik lehetővé. De a fejlesztés még nagyon a kezdeti stádiumban van (vagy még ott sem, mondják a szkeptikusok, akik szemében Must egy nagystílű csaó).

Musk elszánt abban, hogy új szintre akarja emelje a kísérleti fázisban lévő agyi interfészeket. Egy Kernel nevű startup, amelyet Bryan Johnson, a Braintree alapítója hozott létre, például az emberi gondolkodást javító rendszereken dolgozik. A vállalkozás keretében ideggyógyászok és szoftverprogramozók hada munkálkodik azon, hogyan tudnák még gyorsabbá és még hatékonyabbá tenni az emberi agyat, és egyúttal helyrehozni a neurodegeneratív kórok, a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór okozta károkat.

„Azt tudjuk, hogy ha egy chipet ültetünk az agyba, annak elektromos jeleivel csökkenthetjük a Parkinson tüneteit” – mondja Johnson. „Hasonlót alkalmaztak már gerincfájdalmak, az elhízás vagy az anorexia tüneteinek csökkentésére is.” A következő lépés a neurális kód megfejtése és átírása lehet, hogy a gépi rendszerek úgy tudjanak együtt dolgozni az aggyal, ahogy a komplex biológiai rendszerek részei egymással teszik. A kutatók nem titkolják, hogy a merész tervek megvalósításához évek, évtizedek munkájára, agykutatásra, a sebészeti technikák fejlesztésére, újfajta szoftverekre és implantátumokra lesz szükség.

Olvass tovább

Virtuális notebook – online notesz

A virtualitás értelmezése – A blog mint virtuális notesz Az interneten elhelyezett, online működő tartalmakra gyakran alkalmazzák a virtuális jelzőt. A virtuális galéria állhat például kedvenc festményeinkből: a valóságban ezek a műalkotások sehol nincsenek együtt kiállítva, a mű képzetes műcsarnokunkban azonban egymás mellé kerülhet Salvador Dalí és Csontváry Kosztka Tivadar, Pablo Picasso és Gulácsy Lajos, … Olvass tovább

USB-s winchester laptophoz

Hordozható USB-s merevlemez Notebook használathoz A laptopok gyári kiszerelésében biztosított belső tárhely nem minden alkalommal kielégítő kapacitású. Nagyobb adatbázisok, installációs állományok, filmkollekciók vagy több albumnyi nagy felbontású grafikai anyag tárolására nem feltétlenül elég a beépített tárhely. Ilyenkor nagyon jól jöhet egy külső winchester, különösen abban az esetben, ha egyszerűen és gyorsan csatlakoztatható készülékünkhöz. Nem, nem, … Olvass tovább

Tömeges SMS-küldés

SMS küldés tömeges számban A vállalkozás profilja: címlista alapján szöveges üzenetek tömeges kézbesítése ügyfélkör számára mobilkészülékre online felületről. A mobileszközök, okostelefonok használatának általánossá válásával a nagy számban közel egyidejűleg igen számos potenciális vásárlónak kézbesített ún. tömeges SMS szétküldése a leghatékonyabb formájává vált a telefonos direkt marketing területén. A rövid szöveges üzenet számos okból erre sokkal … Olvass tovább

SMS marketing: tömeges üzenetküldés

Egy laptop lehet a marketing vezérlőpultja Az új technológia lényege, hogy a teljes marketingkampány lefolytatásához elég egy saját laptop és egy letöltött alkalmazás, no meg egy megrendelés a marketingcégnek. A kampány tartalmáról előzetes megállapodás szükséges. Az üzenetküldés közvetlenül a notebook számítógép kijelzőjéről indítható. Előzőleg adatbázist kell feltölteni a címlista integrálásához a rendszerbe. A laptop képernyőjén … Olvass tovább

25 éves a világ első weboldala

25 éve történt: megszületett a Föld legelső weblapja

A digitális forradalom nagy pillanatait

Az első weblapot 25 évvel ezelőtt, napra pontosan 1990. december 20-án Tim Berners-Lee 36 éves fizikus,  a CERN munkatársa készítette el.

Ez a honlap, mint a világ legelső weboldala, az Info.cern.ch címen 1991. augusztus 6-án vált elérhetővé. A webszerver egy NeXT számítógépen futott a CERN svájci központjában. Nem készültek screenshotok, az oldal 1992-ben készült másolata a World Wide Web Consortium honlapján tekinthető meg.

első weboldal - első webszerver
A CERN-ben ezen a NeXT pc-n működött a webszerver

A világ első honlapja nem meglepő módon arról szólt, hogy mi az Internet, hogyan használhatóak a böngészők, hogyan lehet webszervert létrehozni, és így tovább. A kutató célja lényegében az volt, hogy bemutassa az általa 1989-ben megálmodott World Wide Web (világháló) ötletét, és a hipertext-alapú hálózat működését. A weboldal azt magyarázta el a kutatóknak, hogyan kereshetnek információkat a weboldalakon, és miként készíthetnek maguk is ilyen lapokat. Ez az egyszerű kis oldal volt az, ami lefektette a mai formában ismert internet alapjait.

Akkoriban csak Berners-Lee-nek és néhány munkatársának volt webböngésző szoftvere, így a világ nem szerezhetett tudomást a fontos eseményről. Folyamatosan telepítettek webszervereket, és a böngészők használata is terjedt, de a technológia elérhetősége 1993-ban kapott komoly lendületet, amikor a Mosaic böngésző megjelent.

1994-ben a Massachusetts Institute of Technology-n Berners-Lee megalapította a World Wide Web Consortium-ot (gyakran nevezik “W3C”-nek) a WWW szabványok és ajánlások megteremtése érdekében, hogy a különböző weboldalak valamennyi felhasználónál ugyanúgy jelenjenek meg. A most 61 éves Berners-Lee még mindig a W3C igazgatója, de mellette számos más pozíciót is betölt. Bár vannak, és bizonyára a jövőben is lesznek a szabványoktól eltérő honlapok és böngészők, valószínűleg a web nem létezne a W3C iránymutatása nélkül.

Az internet Magyarországon – magyar web

Az első magyar WWW szervert a BME üzemelte be. A www.fsz.bme.hu weboldalt 1993-ban indították el, mely akkor a világ ötszázadik honlapja volt. Az első magyar weboldal létrehozása jelentős eseménye volt a magyar tudományosságnak.

  • Az első magyar domainregisztráció: Sztaki.hu (1991.10.07.)
  • Az első magyar honlap: bme.hu (1993)
  • Az első magyar kereső: Heuréka (1997)
  • Az első magyar blog: Technocol.hu (2000)
  • Első magyar Wikipedia-oldal (2003. 07. 09.)

Nehéz elképzelni, hogy milyen lenne ma a világ, ha ez az esemény nem jön létre huszonöt évvel ezelőtt.


Olvass tovább

Asus laptop Service BP. Dedikált VPS

Asus laptopszerviz Budapest Az ASUS márkanév a PEGASUS rövidült változata. Eredete az ógörög mitológiában található szárnyas ló, a Pégaszosz angol írásmódjára vezethető vissza. Magyarosan: Pegazus. A költészet szimbólumává vált szárnyas ló a görögök mitológiájában Poszeidón és Medusza gyermeke. Amikor Perszeusz lefejezte Meduszát, akkor ugrott ki a nyakából. A laptop márka neve a Pegazus angol nevének utolsó … Olvass tovább

A Hewlett Packard és A GÉP

A HP szupergépe – The Machine

Forradalmi memóriahasználat, hihetetlen teljesítménnyel

hp-a-gep-machineA zöldmarketing felhúzó erejét is meglovagolva az energiatakarékosság jegyében a nagy szerver számítógépeket és laptop noteszgépeket egyaránt gyártó HP cég a jövő évben mutatja be partnerei számára legújabb „single-rack” modulját, melyet nemes egyszerűséggel „A Gép”-nek (The Machine) nevezett el, írja a Computerworld magazin.

A most bemutatott szuper komputer  megkapó, 2500 processzor maggal és 320 TB memóriával rendelkezik, ezek a paraméterek 20-szorosan túlszárnyalnak a piacon jelenleg kapható minden modellt. A gépnek az érdekessége, hogy egyelőre DRAM modulokat  építettek bele, de a HP a jelenleg újnak számító memrisztor technológiát akar fejleszteni. Néhány éven belül a kifejlesztett új NVRAM lapkákkal felszerelve még elképesztőbb teljesítményt érhet el a modul. A cég forradalminak nevezi a mintegy hűtőgép nagyságú szuperteljesítményű szervergépet, mely non-volatile, azaz energia független memóriával lesz felszerelve.

A cég bírálói szerint, nehézséget okoz majd, hogy az új architektúrához teljesen át kell írni a meglévő programokat. Jelenleg a számítógépek működési elve: a központi processzor több szálon kapcsolódik a RAM (memóriához) valamint a háttértárolóhoz. Mint ismeretes, az adatok mozgatása mintegy negyvenszer több energiát igényel, mint a velük végzett lebegőpontos műveletek, emellett áramszünet esetén a memóriából azonnal elvesznek a tárolt adatok. A HP újítása, hogy az NVRAM memória végzi a háttértár és a gyors hozzáférésű memória feladatát egyben, mindezt energia felhasználása nélkül.

A piacon jelenleg is találunk hasonló megoldásokat, például a NAND Flash meghajtókat, de a HP megoldásához képest ezek lényegesen lassabbak és alacsonyabb az adatsűrűségük.

„A GÉP” megkapó teljesítménye és újszerű konstrukciója ellenére csak egy lépcsőfok a cégóriás fejlesztési munkájában. A következő dobásuk a phase-change memóriával ellátott számítógépek gyártása lesz. A gép memóriaelérési sebessége elképesztő: 1.2 Terrabájt per szekundum. Az új rendszer lényege, hogy a memóriát teszi a gép központi egységévé, ezt az architektúrát „Memory Driven Computing”-nak nevezték el.

A szupergép létjogosultságát leginkább a reptéri felhasználás példázza. Jelenleg a reptereken értékes idő megy el a hihetetlen méretű landoló programok, az új időjárási adatok betöltésére, míg az új rendszerben ezek azonnal rendelkezésre állnak, várakozás nélkül.

A jövő tehát megérkezett, a dolog szépséghibája, hogy

Olvass tovább

Internet és szerviz szolgáltatás, Budapest

Laptop szerviz szolgáltatás Budapesten A magyar főváros híres szolgáltatásainak sokrétűségéről és a nyújtott minőségről. Elmondható ez a laptop szerviz szolgáltatásokra is: a javítóműhelyekben szakképzett munkatársak végzik el a hardver eszközök javítását, szerelését, cseréjét. A legtöbb budapesti notebook tulajdonos nagyobb vagy kisebb hardver-meghibásodással jelentkezik, mások a hordozható számítógép leállását szeretnénk orvosolni. Mivel a szerviz szolgáltatás mellet jól … Olvass tovább

Windows 10: az új generáció

Új operációs rendszer – nem lesz mindenki számára ingyenes

windows 10 funny operacios-rendszer
Slágertéma: a Windows 10 operációs rendszer

A számítógép sokak számára egyet jelent a Windows-zal. Kezdő felhasználók és az idősebbek számára érthetetlen és felfoghatatlan, hogy ha egy számítógépet bekapcsolnak, ne a Windows keretrendszer induljon el. Ehhez nagymértékben hozzájárult a Windows XP sikere, amit annak köszönhetett, hogy a számítógépet képessé tette az internetes böngészésre, valamint a hétköznapi munkafolyamatokat is online formában kísérelte meg végrehajtani. Már a Windows XP, NT (szerver) megjelenésekor a Microsoft vezére arról álmodott, hogy megszűnhet a merevlemezre telepített operációs rendszer, és minden munkánkat, dokumentumunkat, file-unkat a Cloud, vagyis felhő szerverben tárolhatunk. Sajnos ezek a törekvések a Windows Vista rendszerben nem valósultak meg, a rendszer lassú és hibás volt, ezért a Microsoft leszűkítve a fejlesztési időt, kiadta a Windows 7-et, mely a mai napig a legstabilabb és leghasználhatóbb rendszer. Ezután a táblagépek világába belegabalyodva készült el a Windows 8 és javított változata, a 8.1. Mivel egy teljesen új stílust világot próbált a szoftvergyártó meghódítani, nem lepődtünk meg azon, hogy ennek a rendszernek az eladási adatai nem rengették meg a világot. A sorozatos fiaskók után döntött úgy a Microsoft, hogy alapvetően átgondolt stratégiával, és az új hardverkövetelményeknek megfelelve, de a régebbi számítógépekre és szerverekre is tekintettel megalkotja a Windows 10-et. Az előrelépés mértékét kívánták jelezni azzal, hogy a gyártó kihagyta a 9-es számot.

Hardverigény

A cég a korábbiakkal ellentétben, ügyelt arra, hogy az új op-rendszer futtatható legyen minden olyan gépen, amelyen a 7-es és 8-as verziók problémamentesen működtek. A részletes hardver igény megtekinthető itt.

Licenc. Kinek lesz ingyenes?

A Windows 10 licensz vásárlásával kapcsolatban rengeteg különböző hír látott már napvilágot. Ami biztos, hogy a Windows 7, 8 és 8.1 tulajdonosok (akik legális, regisztrált verzióval rendelkeznek) korlátozott ideig ingyen frissíthetnek, ha a Microsoft weboldalán lefoglalják az új verziót.

Sokáig úgy hírlett, hogy a Microsoft teljes „amnesztiát ad” a kalózverziók használói számára. Most úgy néz ki a dolog, hogy aki kalóz windowst használ, az lehetőséget kap a Windows Insider  program keretében arra, hogy csatlakozzon a tesztelői csoporthoz. A tesztcsoport tagjai olyan Béta verziókat kapnak, melyek nem működnek tökéletesen, s a csoportban résztvevők tapasztalatai alapján javítja a Microsoft a hibákat. A részvételért cserében a cég 1 évig ingyenesen biztosítja a teljes verziót a felhasználók számára.

Olvass tovább