Első a Google: mesterséges intelligencia
A Google kereső nemcsak abban világelső, hogy a legjobb és legszélesebb körben használt tartalomkeresővé fejlődött (Európában 90 % körüli a részesedése az interneten indított összes keresések között, a magyar nyelvterületen ez a szám 96-98 %; az USA-ban a Yahoo, az orosz nyelvterületen a Yandex képes megszorítani, illetve Kínában a Baidu veri is a maga 80 %-ával), hanem abban is, hogy keresőalgoritmusát elsőként fejlesztette a mesterséges intelligencia szintjére. A gépi tanulás révén folyamatosan fejlődő szoftver grandiózus adatbázisának köszönhetően ma már értelmezi szavainkat, ez pedig úgy lehetséges, hogy a betárolt gigantikus információhalmazban szemantikai rendezettséget teremtett rendkívül bonyolult módszerével, amely egyfelől tartalmi összefüggéseik alapján egymáshoz rendeli az információkat, másfelől meg is jelöli, felcímkézi a kapcsolatokat. Ezen a réven egy igen komplex fogalmi háló jön létre, amelyben a társítások, a hierarchia és a szignálok (jelölések, címkék) alapján lehetővé vált a szemantikus keresés, amely az emberi elme kognitív működésére emlékeztetően felfogja és értelmezi kérdéseinket és körülírásokból is megérti, mit keresünk. A mesterséges intelligencia a Google más fejlesztéseiben is megjelenik: világbajnokokat legyőző sakk-program, önvezető autó…
Keresőmarketing – szemantikus linképítés
A szemantikus keresésben megnyilvánuló gépi értelem a keresőmarketing szakemberek számára is nagy kihívást jelent, mivel egyre bonyolultabb feladat egy weboldalt a Google első helyére pozícionálni, tekintve, hogy a rangsorolás szempontjai között már ott szerepel az is, hogy az adott honlap milyen helyet foglal el egy adott témakör szemantikai hálózatában. Ha valamely kulcsszó tekintetében jelentős gócpontot képez, erre a kulcsszóra nézve az organikus helyezése is jó lesz a keresőtalálati listán. Azt pedig, hogy egy honlap csomóponttá váljon, leginkább a szemantikus linképítés révén lehet elérni. Ennek során a hivatkozásokat tartalmi összefüggések alapján helyezzük el egy olyan feltételezett fogalmi térképen, amely a Google adatbázisában tárolt információk elrendezését mutatja. Ez komplex szakmai feladat.
Mesterséges élet: száraz vagy nedves?
A gépi gondolkodásnál is izgalmasabb a mesterséges élet megjelenésének lehetősége. Egyes elképzelések szerint jobb esetben három éven, rosszabb esetben legfeljebb egy évtizeden belül képesek leszünk az alapoktól kiindulva teljesen új és eredeti, a miénktől független mesterséges életet előállítani.
Méghozzá az úgynevezett nedves (wet) mesterséges életet, amely ugyanabban a természetes földi környezetben életképes és fejlődik, mint amelyben mi is élünk, és ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert létezik a mesterséges életnek (Artificial Life vagy ALife, esetleg egy sci-fi regény szereplőjének nevét idézve AL, ha így jobban tetszik) egy száraz, vagyis számítógépes irányzata is, ahol a cél az, hogy olyan, digitális organizmusokat hozzunk létre, melyek egy számítógépen belül képesek az összes életfunkciót produkálni az önálló táplálkozástól a vegetatív vagy akár ivaros szaporodásig a fejlődésig bezárólag.
A nedves mesterséges élet megvalósításáig persze bőven van még tennivaló (egyelőre még mesterséges sejtmembránt sem tudunk előállítani, nemhogy mesterséges DNS-t), és bár a kutatók optimisták, és azt remélik, hogy ez alapvető jelentőségű áttörés lesz, ez egészen biztosan nem történik egyszerűen egyik napról a másikra.
Történeti tény, hogy amikor 1953-ban egy Stanley Miller másoddiplomás hallgató a Chicagói Egyetemen nekiállt, hogy a Föld feltételezett őslégkörét szimulálja, akkor néhány napon belül a konkláverben maguktól megjelentek az aminosavak és más szerves vegyületek. Úgyhogy a tanára, a Nobel-díjas Harold Urey elégedetten jegyezte meg, hogy „ha a teremtő nem így csinálta, akkor túlbonyolította a dolgot”.
De az optimizmusa több mint túlzottnak bizonyult, és most, több mint 60 évvel ezt a kísérletet követően még mindig csak reménykedünk a tudományos csodában – ahelyett, hogy valóban képesek lennénk nedves mesterséges életet létrehozni.
Viszont attól, hogy eddig nem sikerült, nem biztos, hogy a jövőben sem fog. Akár már a viszonylag közeli jövőben is, és annak nem csupán a biológia további fejlődésére lenne komoly hatása, hanem várhatóan arra is, ahogyan a világra meg az emberiségre és az emberiség jövőbeni lehetőségeire gondolunk.
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás
terén pedig hatalmas a fejlődés. A Google első ízben készített olyan szofrvert, amely előzetes adatbázis bevitele nélkül önállóan tanult meg sakkozni és gózni. Csak a játékszabályokat táplálták be és a számítógép saját magával kezdett játszani. Pár óra alatt több milliárdnyi játszmát lefuttatott, elemezte az eredményeket – és máris világbajnoki szintet játszott.
Google első hely – Honlap SEO
Organikus első helyezés megszerzése a keresőben keresőmarketing és szemantikus optimalizálás módszerével. Kognitív linképítés: a kulcsszavas hivatkozásokat valós tartalmi összefüggések alapján helyezzük el a feltételezett fogalmi térképen.