A vizeletelemzés útja az uroszkópiától a genetikai tesztekig
Köztudott, hogy a vizeletvizsgálat segít számos betegség diagnosztizálásában és különböző élettani folyamatok megismerésében. A vizelet általános analízise manapság a rutinvizsgálatok közé tartozik, segítségével fény derülhet egyebek mellett az anyagcsere és a veseműködés rendellenességeire, a húgyúti fertőzésekre.
Arra már az ókori tudósok is rájöttek, hogy a vizelet információkkal szolgál a szervezet állapotával és a betegségekkel kapcsolatban, ám évezredekbe telt, amíg az orvostudomány fejlődése lehetővé tette, hogy a vizeletvizsgálat helytálló, pontos diagnózisokhoz vezessen.
Az uroszkópia kezdetei és a sokhasznú húgy
A vizeletnézést mint diagnosztikai módszert már az orvostudomány atyjaként számon tartott Hippokratész is alkalmazta a Kr. e. 5. században. Összesen 22 hexametert szentelt munkáiban az urológiának, s konkrét betegségek felismerését is lehetségesnek tartotta a vizelet fizikai tulajdonságai alapján: „Azoknál, akiknek a vizeletéből homok vagy tophus csapódik ki, elgennyedt daganat van a nagyvéna (vena cáva) mellett… Ha a vizeletben csak vér van, a vénákkal van baj. Amikor a vizeletben mintegy kis hajszálak vannak, tudnunk kell, hogy a veséből és ízületi bajokból származnak. Ha a vizelet átlátszó, de időnként korpaszerű részecskéket tartalmaz, a hólyagot rüh támadta meg.”