Az akkumulátorok meghibásodásnak több oka is lehet. Ezek a hibák lehetnek végleges problémák, amik az akkumulátor végleges halálát jelenthetik, de lehetnek még orvosolható problémák is, ezeket házilag, vagy szakember segítségével könnyen orvosolhatjuk.
Javítható, vagy javíthatatlan hiba?
A laptop akkumulátorok cseréjét, illetve esetleges javítását elsősorban az határozza meg, hogyan ment tönkre az említett alkatrész. A megfelelő, előírás szerinti használat esetén a telepek hosszú ideig, akár 5-6 évig is működhetnek, de kapacitásukat lassan, fokozatosan elveszítik.
A súlyosabb problémát az jelenti, ha a laptop energiatárolója egyik pillanatról a másikra hibásodik meg. A laptop akkumulátora amellett, hogy garantálja a mobilitást, a szünetmentes tápegység funkcióját is biztosítja, ezért érdemes mindig a legjobb kondícióban tartani a cellákat.
Meghibásodás leggyakoribb okai
Bár sok probléma felmerülhet az akkumulátorokkal kapcsolatban, de azok okai többnyire néhány okra vezethetőek vissza.
Elhasználódott cellák
Az akkumulátorok élettartama, ahogy már említettük véges, szakemberek általában maximum 5-6 évben szokták meghatározni a teljes életciklus hosszát. Ezalatt az akkumulátorban található cellák energiatároló képessége folyamatosan romlik és egy bizonyos elhasználtság szint esetén már szinte használhatatlanná válnak, és akár a töltést is képtelenek felvenni.
Ilyen esetben még van lehetőség egy esetleges felújításra, de ezt mindenképp végeztessük szakemberrel, mert egy veszélyes folyamatról van szó.
Amennyiben nem ragaszkodunk régi akkumulátorunkhoz, akkor elgondolkodhatunk egy vadonatúj gyári, vagy utángyártott energiatároló vásárlásán.
Nem megfelelő akkumulátor használat
Ez egyrészt vonatkozik a mindennapi rossz felhasználásra, másrészt a nem megfelelő töltési szokásokra. Mindig ügyeljünk arra, hogy az akkumulátort ne merítsük le teljesen, mert a lítium technológiával gyártott energiacellák megsínylik a nem törődöm hozzáállást. Ezért törekedjünk arra, hogy az akkumulátor töltöttségi szintje mindig legyen 20-80% között. Erre akkor is fordítsunk figyelmet, ha úgy döntünk az akkumulátort csak tároljuk.
Nincs igénybevétel
Bár a töltőről való használat alapesetben nem okoz problémát, de olykor nem árt megdolgoztatni az akkumulátort sem, hiszen ha nincs igénybevétel az energiacellák is „berozsdásodhatnak”. Emellett ha mindig hálózati áramról működtetjük gépünket, de az akkumulátort nem távolítjuk el, akkor a gép belsejében keletkező hőmérséklet csökkentheti az akkumulátor celláink kapacitását, mert azok a magas hőmérsékletet kevésbé tolerálják.
Ezért kerüljük a magas hőmérsékleten való használatot is és így kíméljük az akkumulátort is.
Mindinkább előtérbe kerül a megújuló energia fogalma, egyre többen nyitnak az alternatív erőforrások felé. Már kevésbé jelentenek sajátos látványt az épületek, családi házak tetején sorakozó napelemek, bizonyára köszönhető ez az elmúlt évek pályázati rendszerének, hitelprogram lehetőségeknek is. Nem véletlen, hogy sokakat foglalkoztat a kérdés: miként érhető el például az, hogy napelemmel megoldható legyen a fűtés?
Lássuk hát, miket érdemes észben tartani, ha az előző kérdésre keressük a választ.
A jövőbe fektetünk
Talán korunk sajátossága a kísérletező kedv. Egykor egyértelműen szakemberre hagyatkoztunk a hozzáértést igénylő feladatokban, a videó megosztó portáloknak köszönhetően azonban tömegével jelennek meg az úgynevezett csináld magad tartalmak. Ám közhelyes vagy sem, elengedhetetlen egy, az előzetes kalkulációk terén is jártas szaki felkeresése akkor, ha napelemes rendszerrel kombinálnánk a fűtést.
Végülis a jövőbe fektetünk be ekkor, egy beruházás hosszú távú megtérülésére, gazdaságosabb megoldásra számítunk. Ám egy túlméretezett rendszer késleltetheti a megtérülési időt, ha pedig alulról becsültük félre a kiépítés díját, jó eséllyel költenünk kell majd az átalakításra. E szempontokból is az látszik: bár meg kell fizetni a kivitelezőt, hosszabb távon mégis csak ez tűnik pénztárcabarát megoldásnak.
Elektromos fogyasztók áramigénye
Természetesen tucatnyi szempontot érdemes mérlegelni akkor, ha napelem vásárlásán törjük a fejünket. Szakemberek például arra is figyelmeztetnek, hogy nem pusztán a fűtés, de más elektromos fogyasztók áramigényét is előállíthatjuk, ha napelemes rendszer kiépítésében gondolkozunk. Ehhez persze szükség van arra is, hogy energiatakarékos berendezéseink, fényforrásaink legyenek.
Fűtés napelemmel – Szigeteljünk!
Egy, már amúgy is szigetelésre szoruló épületnél aligha éri meg rögtön a fűtés korszerűsítésével, a napelemes rendszer kiépítésével kezdeni. Nyilvánvalóan nem lesz gazdaságos a végeredmény, energiaveszteséggel számolhatunk. Emellett a nyílászárók cseréjén is érdemes elgondolkodni a hőmegtartási képesség feltérképezésekor. Egy megfelelően szigetelt épület esetén jó eséllyel megtakaríthatunk némi pénzt a napelemes rendszer kiépítésénél, hiszen csökkenthetjük annak méretet.
Hőszivattyús és elektromos fűtés is kombinálható napelemes rendszerrel, akár mobiltelefonnal vezérelhető elektromos fűtést is megvalósíthatunk. Utóbbi beüzemelési költsége természetesen kisebb lehet, hőszivattyús rendszerrel viszont akár nagyobb épületek fűtése is jól biztosítható.
A vizeletelemzés útja az uroszkópiától a genetikai tesztekig
Afrikai Constantin, a salernói iskola orvostanára a páciensek vizeletét vizsgálja
Köztudott, hogy a vizeletvizsgálat segít számos betegség diagnosztizálásában és különböző élettani folyamatok megismerésében. A vizelet általános analízise manapság a rutinvizsgálatok közé tartozik, segítségével fény derülhet egyebek mellett az anyagcsere és a veseműködés rendellenességeire, a húgyúti fertőzésekre.
Arra már az ókori tudósok is rájöttek, hogy a vizelet információkkal szolgál a szervezet állapotával és a betegségekkel kapcsolatban, ám évezredekbe telt, amíg az orvostudomány fejlődése lehetővé tette, hogy a vizeletvizsgálat helytálló, pontos diagnózisokhoz vezessen.
Az uroszkópia kezdetei és a sokhasznú húgy
A vizeletnézést mint diagnosztikai módszert már az orvostudomány atyjaként számon tartott Hippokratész is alkalmazta a Kr. e. 5. században. Összesen 22 hexametert szentelt munkáiban az urológiának, s konkrét betegségek felismerését is lehetségesnek tartotta a vizelet fizikai tulajdonságai alapján: „Azoknál, akiknek a vizeletéből homok vagy tophus csapódik ki, elgennyedt daganat van a nagyvéna (vena cáva) mellett… Ha a vizeletben csak vér van, a vénákkal van baj. Amikor a vizeletben mintegy kis hajszálak vannak, tudnunk kell, hogy a veséből és ízületi bajokból származnak. Ha a vizelet átlátszó, de időnként korpaszerű részecskéket tartalmaz, a hólyagot rüh támadta meg.”
A húgy azonban nem csupán az ókori orvosok fantáziáját mozgatta meg: a rómaiak felfigyeltek – ammóniatartalmának köszönhető – fehérítő, fertőtlenítő tulajdonságára, ezért mosókonyhákban, cserzőműhelyekben használták, sőt fogfehérítés céljából öblögettek is vele. A változatos adónemeket kiötlő Vespasianus császár (9–79) azért vetett ki sarcot az illemhelyekre, mert azokat általában gyapjúkallózók üzemeltették, akik ilyen formán ingyen jutottak hozzá a munkájukhoz szükséges értékes vizelethez.
A vizeletnézés fénykora
Bizánc és a költői kórképek
A gyógyító alkimista, Franz Christoph Janneck festménye
A bizánci orvosok vizeletdiagnosztikája antik elképzeléseken nyugodott, a szerzők általában Hippokratészra és Galénoszra hivatkoztak, s a nagy elődök által lefektetett alapokon haladva idővel rendszeres stúdiummá fejlesztették az uroszkópiát. Nem feltételezték, hogy a vizeletvizsgálat mindent megvilágít, elsősorban a vér állapotára, a máj vérképző erejére, az emésztésre és különböző betegségekre következtettek belőle. Jelentős kritériumok — mint az íz, a szag, a hőmérséklet — még nem szerepeltek a bizánci urognosztikában.
Emeszianosz (7. vagy 9. század) Peri úron (A vizeletekről) című művében még viszonylag egyszerűen osztályozta a vizelet jellegzetességeit. Öt színt (fehér, halványsárga, lángszínű, vörös, és fekete), kétféle konzisztenciát (híg és sűrű), háromfajta folyadékminőséget (olajszínű, olajszínezetű, olajos) és kétféle üledéket (szuszpenzió és szilárd) különböztetett meg. A szuszpenzió lehetett sima, vagy nem-sima, a szilárd üledék pedig csirkepihetoll-szerű, virágsziromszerű, korpaszerű és árpaszerű. Ez a felosztás képezte az alapot, ám a következő évszázadokban a megkülönböztethető színek száma húsz fölé emelkedett, valamint nőtt az egyéb komponensek variációs lehetősége is, ezzel több száz kombinációt véltek felismerni.
A bizánci korból fennmaradt orvosi műveknek legalább egyharmada kizárólag a vizeletnézés elméletét és gyakorlatát taglalja. Ezek a művek kezdetben arab közvetítéssel jutottak el a Nyugathoz, mely az uroszkópiáját szinte teljes egészében bizánci szerzőknek, elsősorban Theophilosnak (7. sz.) köszönheti.
Uroszkópia Salernóban
Afrikai Constantin, a salernói iskola orvostanára a páciensek vizeletét vizsgálja
A 11-14. században virágkorát élő legendás salernói orvosi iskola az antik és bizánci hagyományok nyomán kezdte a gyógyítást, ám idővel ezt az irányzatot felváltotta a korban fejlettebbnek számító arab és zsidó orvoslás. A páratlan tolerancia – orvostanárai között arabok, zsidók, afrikaiak és nők is voltak – az intézményt a középkori Európa leghaladóbb szellemiségű tudományos központjává emelte.
A salernói egyetem egyik leghíresebb tanára, Maurus Regulae urinarum című könyvében behatóan foglalkozott a különböző betegségeknél nyerhető vizelet vizsgálatával. Igyekezett a vizelet színéből, szagából, ízéből, zavarosságából diagnosztizálni a betegségeket és megállapítani azok súlyosságát. Az orvosi praxisban a vizeletvizsgálatot tartotta a legfontosabb diagnosztikai eljárásnak.
Gilles de Corbeil, a salernói és a Montpellier-i orvosi iskola anatómusa 352 – hexameterben írt – tankölteményben foglalta össze a vizelettel kapcsolatos orvosi ismereteket, De urinis című könyve évszázadokon át referenciának számított az urológiában.
A Google kereső nemcsak abban világelső, hogy a legjobb és legszélesebb körben használt tartalomkeresővé fejlődött (Európában 90 % körüli a részesedése az interneten indított összes keresések között, a magyar nyelvterületen ez a szám 96-98 %; az USA-ban a Yahoo, az orosz nyelvterületen a Yandex képes megszorítani, illetve Kínában a Baidu veri is a maga 80 %-ával), hanem abban is, hogy keresőalgoritmusát elsőként fejlesztette a mesterséges intelligencia szintjére. A gépi tanulás révén folyamatosan fejlődő szoftver grandiózus adatbázisának köszönhetően ma már értelmezi szavainkat, ez pedig úgy lehetséges, hogy a betárolt gigantikus információhalmazban szemantikai rendezettséget teremtett rendkívül bonyolult módszerével, amely egyfelől tartalmi összefüggéseik alapján egymáshoz rendeli az információkat, másfelől meg is jelöli, felcímkézi a kapcsolatokat. Ezen a réven egy igen komplex fogalmi háló jön létre, amelyben a társítások, a hierarchia és a szignálok (jelölések, címkék) alapján lehetővé vált a szemantikus keresés, amely az emberi elme kognitív működésére emlékeztetően felfogja és értelmezi kérdéseinket és körülírásokból is megérti, mit keresünk. A mesterséges intelligencia a Google más fejlesztéseiben is megjelenik: világbajnokokat legyőző sakk-program, önvezető autó…
Keresőmarketing – szemantikus linképítés
Google alapú keresőmarketing: linképítés
A szemantikus keresésben megnyilvánuló gépi értelem a keresőmarketing szakemberek számára is nagy kihívást jelent, mivel egyre bonyolultabb feladat egy weboldalt a Google első helyére pozícionálni, tekintve, hogy a rangsorolás szempontjai között már ott szerepel az is, hogy az adott honlap milyen helyet foglal el egy adott témakör szemantikai hálózatában. Ha valamely kulcsszó tekintetében jelentős gócpontot képez, erre a kulcsszóra nézve az organikus helyezése is jó lesz a keresőtalálati listán. Azt pedig, hogy egy honlap csomóponttá váljon, leginkább a szemantikus linképítés révén lehet elérni. Ennek során a hivatkozásokat tartalmi összefüggések alapján helyezzük el egy olyan feltételezett fogalmi térképen, amely a Google adatbázisában tárolt információk elrendezését mutatja. Ez komplex szakmai feladat.
A PR-cikkben elhelyezett link javítja a céloldal helyezését
Egy weboldal kulcsszavas Google-helyezését nagyban javítják a rá mutató külső linkek. Nem mindegy azonban, hogy ezek milyen oldalról érkeznek, így tehát az sem mindegy, milyen honlapon jelenik egy PíáR-cikk. Sokat számít a weblap internetes autoritása (végső soron ettől függ a linkerő), de legalább annyira fontos a szövegkörnyezet: a pusztán kihelyezett hivatkozások szinte hatástalanok, ezért vált a a keresőmarketing leghatékonyabb módszerévé a PR-cikk megjelentetés: az elhelyezett szövegben biztosítani lehet a megfelelő tartalmi összefüggéseket, emellett az is fontos, hogy maga a közölt cikk tartalmi optimalizáláson essen át, így biztosítva a megfelelő kontextust nemcsak a benne elhelyezkedő link számára, hanem a szükséges tartalmi kapcsolódást is a belinkelt weboldallal.
Google helyezés javítás PR-cikk elhelyezéssel
Csak optimalizált honlapról hivatkozzon a sajátjára!
Különösen erős a hatása az olyan honlapokon elhelyezett public relations szövegeknek, amelyek:
felépítésük, technikai mutatók alapján keresőbarát weboldalak;
tartalmuk optimalizált, megfelel a speciális keresőszempontoknak;
maguk is erős linktámogatást kapnak más oldalakról.
Ha eközben a webhely jó találati helyezéseket ér el, TOP pozícióba kerül a Google eredményoldalain (SERP), azzal természetesen értéke is növekszik, mint ahogy a szövegeiben elhelyezett link hatékonysága is jobb lesz.
Sok szó esik mostanság mind a mesterséges intelligenciáról, mind az emberi agy számítógépként való működéséről, mint a neuronszámítógépról. Járjuk kicsit körbe a témát.
Vajon idővel lehetséges lesz-e az emberi gondolkodást reprezentáló agy és a számítógépek mesterséges intelligenciájának összeolvasztása?
Agy, gondolkodás, intelligencia
Az emberi agy elképesztő és szinte kiismerhetetlen szerkezetének köszönhetjük a gondolkodás képességét. Feltételezhető az is, hogy agyunk a lehetőségeinek végső határát már elérte, de az is, hogy egyáltalán nem. Az evolúció során agyunk mérete kissé még növekedhet, de a nagyobb nem szükségszerűen jobb. Az agy strukturáltsága a lényeges, a létesülő kapcsolódások száma és összetettsége, a távoli és közeli kapcsolódások lehetősége, dinamikája, a folyamatok fejlődése, kiterjedése, változása.
Az embernek rossz a látása, gyenge a hallása és szaglása. Nem vagyunk különösebben erősek sem. Mégis hogyan váltunk a bolygó domináns fajává? „Csakis az agyunknak köszönhetően”, mondja Heinrich Reichert, a bázeli egyetemen munkatársa. „Más vonatkozásban mi elég rosszul felszerelt állatok vagyunk.”
A szerénytelen agykutatók úgy gondolják, hogy a mi agyunk a legjobb a világon: nem sokban különbözik más fajokétól, csak jobb. „Ugyanaz a rendszer, csak sokkal hatékonyabb,” mondta Reichert. „Olyan, mint egy szuper-számítógép egy háztartási PC-hez képest.”
Agyunk mérete testünkhöz képest nagynak mondható. De ez önmagában nem feltétlenül jelent előnyt. Az elefántnak hatalmas agya van, az emberi agyhoz képest a neuronok mérete is nagyobb. Azonban az idegsejtek közötti távolság is nagyobb, vagyis tovább tart a jelek továbbítása közöttük.
Micah Murray a Lausanne-i Egyetemen központi oktató kórházának orvosbiológusa szerint „az emberi agy a sűrűségével tűnik ki”. A főemlősök neuronjai tömörebbek, mint például a rágcsálóké. Ha egy egérnek annyi idegsejtje lenne, mint nekünk, az agyuk körülbelül 45 kg lenne. A csimpánzokhoz képest agyunk sokkal több tekervénnyel rendelkezik (barázdáltabb), így a szürkeállomány nagyobb felületen helyezkedhet el, ami több lehetőséget biztosít a neuronok kapcsolódására.
Murray úgy véli, hogy az absztrakció páratlan képessége, a gondolatok összetettsége, a nyelvi és tanulási készségek, valamint, hogy képesek vagyunk a jövőt elképzelni – avagy a fikciós képesség – az, ami agyunkat kivételessé teszi.
Biológiai vagy szociális lények vagyunk?
Vajon mi tudott ekkora evolúciós fejlődést kiváltani? A kérdésre a választ az agykutatók a homloklebeny bővülésére fókuszálva keresik – a kognitív funkciók központja a főemlősöknél általában fejlettebbek, különösen az embereknél.
Számos tanulmány szerint a közösségi lét központi szerepet játszhatott a fejlődésben. A társadalmi élet finom manőverezései, annak megértése, hogy kihez kell ragaszkodni és ki elől kell menekülni egy rendkívül összetett képesség. Oxfordi kutatók egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a főemlős csoportok mérete, a kölcsönhatások gyakorisága és a frontális agykéreg mérete között.
„Ez a kapcsolat még nyilvánvalóbb a monogám fajoknál (például a australopithecus afarensisnél),” teszi hozzá Pascal Vrticka, a Genfi Egyetem munkatársa. „Valószínűleg azért, mert a monogám lét még bonyolultabbá teszi a kölcsönhatásokat.”
A koponyaméret bővülését lehetővé tevő mutáció is hozzájárulhatott az emberi agy fejlődéséhez. „Az egyik hipotézis szerint a nyelv fejlődése számos funkciót is kialakíthatott, például azokat, amelyek az érveléshez kapcsolódnak,” mondja Murray.
Van az agyunk annyira jó, mint amennyire lehetne?
Vajon az emberi agy képes lehet még a fejlődésre? „Ebben nem vagyunk biztosak,” mondja Reichert. „Ami a méretet illeti, a növekedést korlátozza a női medence mérete (szülési testhelyzetben a magzat feje a medencében helyezkedik el) – hacsak az agy a szülést követően nem válik képessé a nem relatív növekedésre. Ez elméletileg lehetséges… de a kérdés az, hogy a nagyobb méretű agy vajon hatékonyabb lenne-e? “
Az agynövekedés energiaproblémákat is kiválthat. Az agy már így is a leginkább energiaigényes szervünk: testünk tömegének csak 2 százalékát adja, működése azonban a felvett energia egynegyedét emészti fel.
Egy másik lehetőség, hogy a nagyobb méretű agy lelassíthatja a gondolkodást – mint az elefántoknál. A neuronoknak zsugorodniuk kellene, hogy az agyban sűrűbbé váljanak. De ennek is határai vannak. A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint egy bizonyos méret alatt már nem működnének megbízhatóan.
„Az emberi agy az evolúció során legyőzte az akadályokat, kihasználta a véletlenek által teremtett előnyöket és alkalmazkodott azért, hogy elérje az optimálisnak tűnő kapacitást. Alkalmasint a továbbfejlődéshez külső segítségre lehet szükségünk.”
Az emberi agy és a számítógép összekapcsolása
A magánvállalkozás keretében Mars-expedíciókat, sőt kolóniákat is tervező pénzember, a SpaceX és a Tesla vezetője, az olykor nagyokat mondó Elon Musk 2017-ben bejelentette, hogy belevágott egy agy–számítógép-interfészt fejlesztő kezdeményezésbe. A projektet jegyző Neuralink nevű cégről egyelőre nem sokat tudni, de a rendelkezésre álló információk alapján a cél olyan készülékek létrehozása lesz, amelyek az agyba beültetve lehetővé tehetik, hogy az emberi agy és a gépi szoftverek együttműködve dolgozzanak. A sci-fi regényeken és filmeken nevelkedett nemzedékek számára ez roppant izgalmas téma (nem kevésbé, mint a Marsra szállás), nehéz megállapítani , hogy (újabb?) szélhámosság vagy megalapozott tudományos fejlesztés áll-e mögötte.
A biológiai gondolkodó szerv és a digitális intelligencia összekapcsolódás révén – állítja a projekt – emberfeletti memóriára vagy számolási képességekre tehetünk szert, és a jelenleginél sokkal közvetlenebb kapcsolatban lehetünk elektronikus készülékeinkkel. Musk hónapokig célozgatott az új projektjére mint nagy durranásra, és 2017 tavaszán egy dubaji beszéde alkalmával kifejtette, hogy idővel szerinte lehetséges lesz az emberi gondolkodás és a digitális intelligencia összeolvasztása.
Minden a sebességen múlik, mondta Agyagin
„Elsősorban sávszélesség kérdése az egész, vagyis hogy milyen sebességű a kapcsolat élő agyunk és gépi énünk között, főleg ami a kimenetet illeti” – magyarázta a hallgatóságnak. Az ilyen jellegű agyi interfészek jelenleg csak a tudományos-fantasztikus művekben léteznek. Olyan implantátumok persze már jelenleg is akadnak, amelyek az agy működésébe beavatkozva csökkentik bizonyos idegrendszeri kórképek tüneteit, vagy éppen külső rendszerek, mondjuk egy robotikus műkéz irányítását teszik lehetővé. De a fejlesztés még nagyon a kezdeti stádiumban van (vagy még ott sem, mondják a szkeptikusok, akik szemében Must egy nagystílű csaó).
Musk elszánt abban, hogy új szintre akarja emelje a kísérleti fázisban lévő agyi interfészeket. Egy Kernel nevű startup, amelyet Bryan Johnson, a Braintree alapítója hozott létre, például az emberi gondolkodást javító rendszereken dolgozik. A vállalkozás keretében ideggyógyászok és szoftverprogramozók hada munkálkodik azon, hogyan tudnák még gyorsabbá és még hatékonyabbá tenni az emberi agyat, és egyúttal helyrehozni a neurodegeneratív kórok, a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór okozta károkat.
„Azt tudjuk, hogy ha egy chipet ültetünk az agyba, annak elektromos jeleivel csökkenthetjük a Parkinson tüneteit” – mondja Johnson. „Hasonlót alkalmaztak már gerincfájdalmak, az elhízás vagy az anorexia tüneteinek csökkentésére is.” A következő lépés a neurális kód megfejtése és átírása lehet, hogy a gépi rendszerek úgy tudjanak együtt dolgozni az aggyal, ahogy a komplex biológiai rendszerek részei egymással teszik. A kutatók nem titkolják, hogy a merész tervek megvalósításához évek, évtizedek munkájára, agykutatásra, a sebészeti technikák fejlesztésére, újfajta szoftverekre és implantátumokra lesz szükség.
Állítólag Mohamed próféta egyszer azt mondta híveinek, hogy magához hívja a hegyet, és majd annak tetejéről fog imádkozni értük. Ám miután a többszöri felszólítás ellenére a hegy nem jött közelebb, a próféta nem jött zavarba, hanem azt mondta: Ha a hegy nem jön Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez. Ennek nyomát nem találjuk a forrásokban, ám az tény, hogy a Korán 20. szúrájában a próféta többször azzal fenyegeti ellenségeit, hogy ő képes elmozdítani a hegyeket. Mint ahogy tény az is, hogy a nyugati világban közismerté vált ez a mondás ebben a formában:
Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez.
A jelentése nagyjából ez: bár várhatunk a csodára vagy arra, hogy számunkra kedvezően alakulnak a dolgok, mégis jobb, ha mi magunk cselekszünk boldogulásunk érdekében.
Ez többszörösen is igaz lehet a modern kor embere számára, ha például egészségünk megőrzéséről van szó: a mi aktív közreműködésünkre is szükség van.
Lehetségesek azonban másfajta, olykor szinte az eredetivel ellentétes értelmezések is. Újabban a marketing-szakmában bukkan fel elég gyakran szlogenként a próféta kijelentése. Általában ilyen vagy hasonló értelemben: nem kell neked erőfeszítéseket tenned, mi elvisszük hozzád a szolgáltatást, a terméket.
Igaz lehet ez az állítás például masszázsra is.
Mivel az embereknek egyre kevesebb idejük van a pihenésre, emiatt sokan jobban szeretik, ha nem kell a lábukat sem kitenniük otthonról egy szolgáltatás igénybevételéhez. Ilyen esetekben jön jól a pizzafutár-szolgálat vagy az online rendelhető hordozható masszázságy.
A professzionális masszázságy minden masszázsszalonban olyan alapvető kellék, amely meghatározza az ott nyújtott élményt. Ha azonban valaki az otthonában szeretné átélni a teljes ellazulást, erre is van több lehetősége.
Masszázságy masszőrök részére
Masszázságy összecsukva
A szakma legjobbjai nemcsak a szalonokban vállalnak masszázst, hanem szívesen mennek házhoz is. Ha te sem csak egy szalonban akarsz dolgozni, hanem házhoz viszed a pihenést, akkor a hordozható masszázságy a neked való! Ezek az ágyak könnyen összecsukhatók, kis helyen elférnek, és fajtától függően 15-20 kg súlyúak, ráadásul nagyon strapabírók (akár 250 kg-t is elbírnak!). A még nagyobb kényelemért pedig a fej-, kar- és könyöktámasz gondoskodik.
SPAPRO ® LUX 3 – PROFESSZIONÁLIS MASSZÁZSÁGY
Ne feledd! A hordozható masszázságyak segítségével a munkahelyed bárhol lehet, így számodra sem lesz monoton a munkavégzés. Ez egy remek lehetőség arra, hogy változatos szolgáltatásokat nyújts!
A masszázságyak nagy választékban elérhetők a masszázsoutlet.hu weblapon, ahol kényelmesen, egy laptop előtt ülve, vagy akár egy tablet gépről is kiválaszthatod és megrendelheted a munkádhoz leginkább megfelelő masszázságyat, és a hozzá tartozó kiegészítőket.
Alois Alzheimer (1864-1915) német ideggyógyász 1906-ban írta le a később róla elnevezett idegrendszeri betegséget, amelyet a vele járó mind súlyosabb memóriazavarokkal jellemezhetünk. Tudományosabban:
Az Alzheimer-kórneurodegeneratív betegség (angol rövidítése AD), amely a gondolkodás és a kognitív képességek beszűkülésével jár, magatartászavarok kísérik, az elbutulás (demencia) kórképét mutatja, és kialakulását követően gyors biológiai leépüléssel is jár.
Ez a súlyos idegrendszeri betegség sajnos egyáltalán nem ritka: a néhány éve készült nemzetközi statisztikák szerint 65 éves életkor fölött a lakosság egy százaléka szenved benne, előfordulásának gyakorisága pedig ötévente megduplázódik. Sokan ennek alapján az öregedés velejárónak tartják, de az utóbbi időben mind többet tudunk arról, hogy megjelenésében igen bonyolult ideggyógyászati összefüggések játszanak szerepet.
A betegség kialakulása során az agy bizonyos területein kórosan megváltozott fehérjehalmazok, úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg. Ezek a lerakódások az idegsejtek pusztulását okozzák, és legelőször az emlékezetet megőrző idegközpont területét érintik.
Katrin Mani, a svédországi Lundi Egyetem molekuláris orvostudomány tanszékének vezetője írja munkacsoportjuk tanulmányában, hogy „ha Alzheimer-kórban szenvedő egerek agyszövetét C-vitaminnal kezeljük, jól látható, hogy a kóros fehérjelerakódások feloldódnak. Állatkísérleteink azt mutatták, hogy a C-vitamin nagyobb mennyiségben szívódott fel dehidroaszkorbinsav formájában, ha azt egy éjszakára a hűtőszekrényben tartottuk”.
A kutatók is azt hangsúlyozzák, amit az ideggyógyászok is tapasztalnak, vagyis hogy
az Alzheimer-kórnak egyelőre bizonyítottan hatásos kezelési módja nincsen.
Pontosabban: még nem találták meg. Ugyanakkor több különböző gyógyszerrel folynak klinikai vizsgálatok, melyek bizonyos mértékben a betegség tüneteinek megjelenését késleltetik.
Az antioxidáns hatású C-vitamint igen sokféle kóros állapotban alkalmazták, de igen ellentmondó eredményekkel. A svéd állatkísérletes adatok ismét ráirányítottak ennek a készítménynek gyógyítási lehetőségeire az orvostudomány figyelmét.
A nyelvtudás akadályozza az időskori demencia kialakulását
Megtanulni legalább egy idegen nyelvet rengeteg előnnyel jár, jobb munkát kaphatunk, megismerhetünk különböző kultúrákat – és most kiderült, hogy
a nyelvtanulás és nyelvtudás egészségünk megőrzését is elősegíti.
Mielőtt azonban elmélyednénk a meglepő tudományos felfedezés ismertetésében, idézzünk fel két sokkoló tényt, amelyek az új ismeretek fényében még aggasztóbbnak tűnnek.
Először is az Eurobarometer 2012-es felmérései szerint az Európai Unión belül Magyarországon a legnagyobb azok aránya, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek, 65%. Ráadásul az idegen nyelvet beszélők aránya az utóbbi években csökkent. (Két felmérés, 2005 és 2012 között 7 %-kal!)
A másik sokkoló tény, hogy a magyar kormány 2010 óta nemcsak általában építi le a közoktatást – beleértve a szakképzést, a gimnáziumokat és az egyetemeket –, hanem konkrétan a nyelvoktatás korszerűsítését is (laptop használat, interaktív tábla az iskolában) hátráltatja forráselvonással.
Ami pedig a tudományos felfedezést illeti: egy nemrégiben megjelent ismeretterjesztő cikk arról szól, hogy az utóbbi évek kutatásai bebizonyították:
aki legalább egy nyelven beszél az anyanyelvén kívül, évekkel később betegszik meg demenciában, mint azok, akik csak az anyanyelvükön beszélnek.
A cikk szerzője Emilie Reas, aki a Kaliforniai Egyetemen, San Diegoban posztdoktori ösztöndíjasként kutatja, hogyan változik az agy az öregedéssel, miként alakul ki az öregkori demencia vagy az Alzheimer-kór.
Egy laptora letöltött program segíthet a nyelvtanulásban idős korban is
Emilie Reas a torontói York Egyetemen kutató pszichológus Ellen Bialystok márciusban publikált tanulmányát idézi, amely szerint az idegen nyelveket beszélőknél átlagosan 4-5 évvel később jelenik meg az időskori demencia. Bialystok szerint a kutatások azt is bizonyították, hogy a több nyelvet beszélők számos területen jobban teljesítenek, jobban tudnak koncentrálni, tervezni, problémákat megoldani és egyik feladatról a másikra váltani. Az ember azt gondolná, hogy ez csak az intelligencia szintjétől függ, de a kutatások kiszűrték az intelligencia hatását.
A lényeg azonban az, hogy aki nyelveket beszél, hosszabb és jobb életre számíthat.
Amennyiben nem ragaszkodunk régi akkumulátorunkhoz, akkor elgondolkodhatunk egy vadonatúj gyári, vagy utángyártott energiatároló vásárlásán.
Egy, már amúgy is szigetelésre szoruló épületnél aligha éri meg rögtön a fűtés korszerűsítésével, a napelemes rendszer kiépítésével kezdeni. Nyilvánvalóan nem lesz gazdaságos a végeredmény, energiaveszteséggel számolhatunk. Emellett a nyílászárók cseréjén is érdemes elgondolkodni a hőmegtartási képesség feltérképezésekor. Egy megfelelően szigetelt épület esetén jó eséllyel megtakaríthatunk némi pénzt a napelemes rendszer kiépítésénél, hiszen csökkenthetjük annak méretet.
