A Google kereső nemcsak abban világelső, hogy a legjobb és legszélesebb körben használt tartalomkeresővé fejlődött (Európában 90 % körüli a részesedése az interneten indított összes keresések között, a magyar nyelvterületen ez a szám 96-98 %; az USA-ban a Yahoo, az orosz nyelvterületen a Yandex képes megszorítani, illetve Kínában a Baidu veri is a maga 80 %-ával), hanem abban is, hogy keresőalgoritmusát elsőként fejlesztette a mesterséges intelligencia szintjére. A gépi tanulás révén folyamatosan fejlődő szoftver grandiózus adatbázisának köszönhetően ma már értelmezi szavainkat, ez pedig úgy lehetséges, hogy a betárolt gigantikus információhalmazban szemantikai rendezettséget teremtett rendkívül bonyolult módszerével, amely egyfelől tartalmi összefüggéseik alapján egymáshoz rendeli az információkat, másfelől meg is jelöli, felcímkézi a kapcsolatokat. Ezen a réven egy igen komplex fogalmi háló jön létre, amelyben a társítások, a hierarchia és a szignálok (jelölések, címkék) alapján lehetővé vált a szemantikus keresés, amely az emberi elme kognitív működésére emlékeztetően felfogja és értelmezi kérdéseinket és körülírásokból is megérti, mit keresünk. A mesterséges intelligencia a Google más fejlesztéseiben is megjelenik: világbajnokokat legyőző sakk-program, önvezető autó…
Keresőmarketing – szemantikus linképítés
Google alapú keresőmarketing: linképítés
A szemantikus keresésben megnyilvánuló gépi értelem a keresőmarketing szakemberek számára is nagy kihívást jelent, mivel egyre bonyolultabb feladat egy weboldalt a Google első helyére pozícionálni, tekintve, hogy a rangsorolás szempontjai között már ott szerepel az is, hogy az adott honlap milyen helyet foglal el egy adott témakör szemantikai hálózatában. Ha valamely kulcsszó tekintetében jelentős gócpontot képez, erre a kulcsszóra nézve az organikus helyezése is jó lesz a keresőtalálati listán. Azt pedig, hogy egy honlap csomóponttá váljon, leginkább a szemantikus linképítés révén lehet elérni. Ennek során a hivatkozásokat tartalmi összefüggések alapján helyezzük el egy olyan feltételezett fogalmi térképen, amely a Google adatbázisában tárolt információk elrendezését mutatja. Ez komplex szakmai feladat.
A PR-cikkben elhelyezett link javítja a céloldal helyezését
Egy weboldal kulcsszavas Google-helyezését nagyban javítják a rá mutató külső linkek. Nem mindegy azonban, hogy ezek milyen oldalról érkeznek, így tehát az sem mindegy, milyen honlapon jelenik egy PR-cikk. Sokat számít az oldal internetes autoritása (végső soron ettől függ a linerő), de legalább annyira fontos a szövegkörnyezet: a pusztán kihelyezett hivatkozások szinte hatástalanok, ezért vált a a keresőmarketing leghatékonyabb módszerévé a PR-cikk megjelentetés: az elhelyezett szövegben biztosítani lehet a megfelelő tartalmi összefüggéseket, emellett az is fontos, hogy maga a közölt cikk tartalmi optimalizáláson essen át, így biztosítva a megfelelő kontextust nemcsak a benne elhelyezkedő link számára, hanem a szükséges tartalmi kapcsolódást is a belinkelt weboldallal.
Google helyezés javítás PR-cikk elhelyezéssel
Különösen erős a hatása az olyan honlapokon elhelyezett public relations szövegeknek, amelyek maguk is erős linktámogatást kapnak más oldalakról. Ha eközben a webhely jó találati helyezéseket kerül a Google eredményoldalain, azzal természetesen értéke is növekszik, mind ahogy az elhelyezett link hatékonysága is jobb lesz.
Sok szó esik mostanság mind a mesterséges intelligenciáról, mind az emberi agy számítógépként való működéséről, mint a neuronszámítógépról. Járjuk kicsit körbe a témát.
Vajon idővel lehetséges lesz-e az emberi gondolkodást reprezentáló agy és a számítógépek mesterséges intelligenciájának összeolvasztása?
Agy, gondolkodás, intelligencia
Az emberi agy elképesztő és szinte kiismerhetetlen szerkezetének köszönhetjük a gondolkodás képességét. Feltételezhető az is, hogy agyunk a lehetőségeinek végső határát már elérte, de az is, hogy egyáltalán nem. Az evolúció során agyunk mérete kissé még növekedhet, de a nagyobb nem szükségszerűen jobb. Az agy strukturáltsága a lényeges, a létesülő kapcsolódások száma és összetettsége, a távoli és közeli kapcsolódások lehetősége, dinamikája, a folyamatok fejlődése, kiterjedése, változása.
Az embernek rossz a látása, gyenge a hallása és szaglása. Nem vagyunk különösebben erősek sem. Mégis hogyan váltunk a bolygó domináns fajává? „Csakis az agyunknak köszönhetően”, mondja Heinrich Reichert, a bázeli egyetemen munkatársa. „Más vonatkozásban mi elég rosszul felszerelt állatok vagyunk.”
A szerénytelen agykutatók úgy gondolják, hogy a mi agyunk a legjobb a világon: nem sokban különbözik más fajokétól, csak jobb. „Ugyanaz a rendszer, csak sokkal hatékonyabb,” mondta Reichert. „Olyan, mint egy szuper-számítógép egy háztartási PC-hez képest.”
Agyunk mérete testünkhöz képest nagynak mondható. De ez önmagában nem feltétlenül jelent előnyt. Az elefántnak hatalmas agya van, az emberi agyhoz képest a neuronok mérete is nagyobb. Azonban az idegsejtek közötti távolság is nagyobb, vagyis tovább tart a jelek továbbítása közöttük.
Micah Murray a Lausanne-i Egyetemen központi oktató kórházának orvosbiológusa szerint „az emberi agy a sűrűségével tűnik ki”. A főemlősök neuronjai tömörebbek, mint például a rágcsálóké. Ha egy egérnek annyi idegsejtje lenne, mint nekünk, az agyuk körülbelül 45 kg lenne. A csimpánzokhoz képest agyunk sokkal több tekervénnyel rendelkezik (barázdáltabb), így a szürkeállomány nagyobb felületen helyezkedhet el, ami több lehetőséget biztosít a neuronok kapcsolódására.
Murray úgy véli, hogy az absztrakció páratlan képessége, a gondolatok összetettsége, a nyelvi és tanulási készségek, valamint, hogy képesek vagyunk a jövőt elképzelni – avagy a fikciós képesség – az, ami agyunkat kivételessé teszi.
Biológiai vagy szociális lények vagyunk?
Vajon mi tudott ekkora evolúciós fejlődést kiváltani? A kérdésre a választ az agykutatók a homloklebeny bővülésére fókuszálva keresik – a kognitív funkciók központja a főemlősöknél általában fejlettebbek, különösen az embereknél.
Számos tanulmány szerint a közösségi lét központi szerepet játszhatott a fejlődésben. A társadalmi élet finom manőverezései, annak megértése, hogy kihez kell ragaszkodni és ki elől kell menekülni egy rendkívül összetett képesség. Oxfordi kutatók egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a főemlős csoportok mérete, a kölcsönhatások gyakorisága és a frontális agykéreg mérete között.
„Ez a kapcsolat még nyilvánvalóbb a monogám fajoknál (például a australopithecus afarensisnél),” teszi hozzá Pascal Vrticka, a Genfi Egyetem munkatársa. „Valószínűleg azért, mert a monogám lét még bonyolultabbá teszi a kölcsönhatásokat.”
A koponyaméret bővülését lehetővé tevő mutáció is hozzájárulhatott az emberi agy fejlődéséhez. „Az egyik hipotézis szerint a nyelv fejlődése számos funkciót is kialakíthatott, például azokat, amelyek az érveléshez kapcsolódnak,” mondja Murray.
Van az agyunk annyira jó, mint amennyire lehetne?
Vajon az emberi agy képes lehet még a fejlődésre? „Ebben nem vagyunk biztosak,” mondja Reichert. „Ami a méretet illeti, a növekedést korlátozza a női medence mérete (szülési testhelyzetben a magzat feje a medencében helyezkedik el) – hacsak az agy a szülést követően nem válik képessé a nem relatív növekedésre. Ez elméletileg lehetséges… de a kérdés az, hogy a nagyobb méretű agy vajon hatékonyabb lenne-e? “
Az agynövekedés energiaproblémákat is kiválthat. Az agy már így is a leginkább energiaigényes szervünk: testünk tömegének csak 2 százalékát adja, működése azonban a felvett energia egynegyedét emészti fel.
Egy másik lehetőség, hogy a nagyobb méretű agy lelassíthatja a gondolkodást – mint az elefántoknál. A neuronoknak zsugorodniuk kellene, hogy az agyban sűrűbbé váljanak. De ennek is határai vannak. A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint egy bizonyos méret alatt már nem működnének megbízhatóan.
„Az emberi agy az evolúció során legyőzte az akadályokat, kihasználta a véletlenek által teremtett előnyöket és alkalmazkodott azért, hogy elérje az optimálisnak tűnő kapacitást. Alkalmasint a továbbfejlődéshez külső segítségre lehet szükségünk.”
Az emberi agy és a számítógép összekapcsolása
A magánvállalkozás keretében Mars-expedíciókat, sőt kolóniákat is tervező pénzember, a SpaceX és a Tesla vezetője, az olykor nagyokat mondó Elon Musk 2017-ben bejelentette, hogy belevágott egy agy–számítógép-interfészt fejlesztő kezdeményezésbe. A projektet jegyző Neuralink nevű cégről egyelőre nem sokat tudni, de a rendelkezésre álló információk alapján a cél olyan készülékek létrehozása lesz, amelyek az agyba beültetve lehetővé tehetik, hogy az emberi agy és a gépi szoftverek együttműködve dolgozzanak. A sci-fi regényeken és filmeken nevelkedett nemzedékek számára ez roppant izgalmas téma (nem kevésbé, mint a Marsra szállás), nehéz megállapítani , hogy (újabb?) szélhámosság vagy megalapozott tudományos fejlesztés áll-e mögötte.
A biológiai gondolkodó szerv és a digitális intelligencia összekapcsolódás révén – állítja a projekt – emberfeletti memóriára vagy számolási képességekre tehetünk szert, és a jelenleginél sokkal közvetlenebb kapcsolatban lehetünk elektronikus készülékeinkkel. Musk hónapokig célozgatott az új projektjére mint nagy durranásra, és 2017 tavaszán egy dubaji beszéde alkalmával kifejtette, hogy idővel szerinte lehetséges lesz az emberi gondolkodás és a digitális intelligencia összeolvasztása.
Minden a sebességen múlik, mondta Agyagin
„Elsősorban sávszélesség kérdése az egész, vagyis hogy milyen sebességű a kapcsolat élő agyunk és gépi énünk között, főleg ami a kimenetet illeti” – magyarázta a hallgatóságnak. Az ilyen jellegű agyi interfészek jelenleg csak a tudományos-fantasztikus művekben léteznek. Olyan implantátumok persze már jelenleg is akadnak, amelyek az agy működésébe beavatkozva csökkentik bizonyos idegrendszeri kórképek tüneteit, vagy éppen külső rendszerek, mondjuk egy robotikus műkéz irányítását teszik lehetővé. De a fejlesztés még nagyon a kezdeti stádiumban van (vagy még ott sem, mondják a szkeptikusok, akik szemében Must egy nagystílű csaó).
Musk elszánt abban, hogy új szintre akarja emelje a kísérleti fázisban lévő agyi interfészeket. Egy Kernel nevű startup, amelyet Bryan Johnson, a Braintree alapítója hozott létre, például az emberi gondolkodást javító rendszereken dolgozik. A vállalkozás keretében ideggyógyászok és szoftverprogramozók hada munkálkodik azon, hogyan tudnák még gyorsabbá és még hatékonyabbá tenni az emberi agyat, és egyúttal helyrehozni a neurodegeneratív kórok, a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór okozta károkat.
„Azt tudjuk, hogy ha egy chipet ültetünk az agyba, annak elektromos jeleivel csökkenthetjük a Parkinson tüneteit” – mondja Johnson. „Hasonlót alkalmaztak már gerincfájdalmak, az elhízás vagy az anorexia tüneteinek csökkentésére is.” A következő lépés a neurális kód megfejtése és átírása lehet, hogy a gépi rendszerek úgy tudjanak együtt dolgozni az aggyal, ahogy a komplex biológiai rendszerek részei egymással teszik. A kutatók nem titkolják, hogy a merész tervek megvalósításához évek, évtizedek munkájára, agykutatásra, a sebészeti technikák fejlesztésére, újfajta szoftverekre és implantátumokra lesz szükség.
Állítólag Mohamed próféta egyszer azt mondta híveinek, hogy magához hívja a hegyet, és majd annak tetejéről fog imádkozni értük. Ám miután a többszöri felszólítás ellenére a hegy nem jött közelebb, a próféta nem jött zavarba, hanem azt mondta: Ha a hegy nem jön Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez. Ennek nyomát nem találjuk a forrásokban, ám az tény, hogy a Korán 20. szúrájában a próféta többször azzal fenyegeti ellenségeit, hogy ő képes elmozdítani a hegyeket. Mint ahogy tény az is, hogy a nyugati világban közismerté vált ez a mondás ebben a formában:
Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez.
A jelentése nagyjából ez: bár várhatunk a csodára vagy arra, hogy számunkra kedvezően alakulnak a dolgok, mégis jobb, ha mi magunk cselekszünk boldogulásunk érdekében.
Ez többszörösen is igaz lehet a modern kor embere számára, ha például egészségünk megőrzéséről van szó: a mi aktív közreműködésünkre is szükség van.
Lehetségesek azonban másfajta, olykor szinte az eredetivel ellentétes értelmezések is. Újabban a marketing-szakmában bukkan fel elég gyakran szlogenként a próféta kijelentése. Általában ilyen vagy hasonló értelemben: nem kell neked erőfeszítéseket tenned, mi elvisszük hozzád a szolgáltatást, a terméket.
Igaz lehet ez az állítás például masszázsra is.
Mivel az embereknek egyre kevesebb idejük van a pihenésre, emiatt sokan jobban szeretik, ha nem kell a lábukat sem kitenniük otthonról egy szolgáltatás igénybevételéhez. Ilyen esetekben jön jól a pizzafutár-szolgálat vagy az online rendelhető hordozható masszázságy.
A professzionális masszázságy minden masszázsszalonban olyan alapvető kellék, amely meghatározza az ott nyújtott élményt. Ha azonban valaki az otthonában szeretné átélni a teljes ellazulást, erre is van több lehetősége.
Masszázságy masszőrök részére
Masszázságy összecsukva
A szakma legjobbjai nemcsak a szalonokban vállalnak masszázst, hanem szívesen mennek házhoz is. Ha te sem csak egy szalonban akarsz dolgozni, hanem házhoz viszed a pihenést, akkor a hordozható masszázságy a neked való! Ezek az ágyak könnyen összecsukhatók, kis helyen elférnek, és fajtától függően 15-20 kg súlyúak, ráadásul nagyon strapabírók (akár 250 kg-t is elbírnak!). A még nagyobb kényelemért pedig a fej-, kar- és könyöktámasz gondoskodik.
SPAPRO ® LUX 3 – PROFESSZIONÁLIS MASSZÁZSÁGY
Ne feledd! A hordozható masszázságyak segítségével a munkahelyed bárhol lehet, így számodra sem lesz monoton a munkavégzés. Ez egy remek lehetőség arra, hogy változatos szolgáltatásokat nyújts!
A masszázságyak nagy választékban elérhetők a masszázsoutlet.hu weblapon, ahol kényelmesen, egy laptop előtt ülve, vagy akár egy tablet gépről is kiválaszthatod és megrendelheted a munkádhoz leginkább megfelelő masszázságyat, és a hozzá tartozó kiegészítőket.
Alois Alzheimer (1864-1915) német ideggyógyász 1906-ban írta le a később róla elnevezett idegrendszeri betegséget, amelyet a vele járó mind súlyosabb memóriazavarokkal jellemezhetünk. Tudományosabban:
Az Alzheimer-kórneurodegeneratív betegség (angol rövidítése AD), amely a gondolkodás és a kognitív képességek beszűkülésével jár, magatartászavarok kísérik, az elbutulás (demencia) kórképét mutatja, és kialakulását követően gyors biológiai leépüléssel is jár.
Ez a súlyos idegrendszeri betegség sajnos egyáltalán nem ritka: a néhány éve készült nemzetközi statisztikák szerint 65 éves életkor fölött a lakosság egy százaléka szenved benne, előfordulásának gyakorisága pedig ötévente megduplázódik. Sokan ennek alapján az öregedés velejárónak tartják, de az utóbbi időben mind többet tudunk arról, hogy megjelenésében igen bonyolult ideggyógyászati összefüggések játszanak szerepet.
A betegség kialakulása során az agy bizonyos területein kórosan megváltozott fehérjehalmazok, úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg. Ezek a lerakódások az idegsejtek pusztulását okozzák, és legelőször az emlékezetet megőrző idegközpont területét érintik.
Katrin Mani, a svédországi Lundi Egyetem molekuláris orvostudomány tanszékének vezetője írja munkacsoportjuk tanulmányában, hogy „ha Alzheimer-kórban szenvedő egerek agyszövetét C-vitaminnal kezeljük, jól látható, hogy a kóros fehérjelerakódások feloldódnak. Állatkísérleteink azt mutatták, hogy a C-vitamin nagyobb mennyiségben szívódott fel dehidroaszkorbinsav formájában, ha azt egy éjszakára a hűtőszekrényben tartottuk”.
A kutatók is azt hangsúlyozzák, amit az ideggyógyászok is tapasztalnak, vagyis hogy
az Alzheimer-kórnak egyelőre bizonyítottan hatásos kezelési módja nincsen.
Pontosabban: még nem találták meg. Ugyanakkor több különböző gyógyszerrel folynak klinikai vizsgálatok, melyek bizonyos mértékben a betegség tüneteinek megjelenését késleltetik.
Az antioxidáns hatású C-vitamint igen sokféle kóros állapotban alkalmazták, de igen ellentmondó eredményekkel. A svéd állatkísérletes adatok ismét ráirányítottak ennek a készítménynek gyógyítási lehetőségeire az orvostudomány figyelmét.
A nyelvtudás akadályozza az időskori demencia kialakulását
Megtanulni legalább egy idegen nyelvet rengeteg előnnyel jár, jobb munkát kaphatunk, megismerhetünk különböző kultúrákat – és most kiderült, hogy
a nyelvtanulás és nyelvtudás egészségünk megőrzését is elősegíti.
Mielőtt azonban elmélyednénk a meglepő tudományos felfedezés ismertetésében, idézzünk fel két sokkoló tényt, amelyek az új ismeretek fényében még aggasztóbbnak tűnnek.
Először is az Eurobarometer 2012-es felmérései szerint az Európai Unión belül Magyarországon a legnagyobb azok aránya, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek, 65%. Ráadásul az idegen nyelvet beszélők aránya az utóbbi években csökkent. (Két felmérés, 2005 és 2012 között 7 %-kal!)
A másik sokkoló tény, hogy a magyar kormány 2010 óta nemcsak általában építi le a közoktatást – beleértve a szakképzést, a gimnáziumokat és az egyetemeket –, hanem konkrétan a nyelvoktatás korszerűsítését is (laptop használat, interaktív tábla az iskolában) hátráltatja forráselvonással.
Ami pedig a tudományos felfedezést illeti: egy nemrégiben megjelent ismeretterjesztő cikk arról szól, hogy az utóbbi évek kutatásai bebizonyították:
aki legalább egy nyelven beszél az anyanyelvén kívül, évekkel később betegszik meg demenciában, mint azok, akik csak az anyanyelvükön beszélnek.
A cikk szerzője Emilie Reas, aki a Kaliforniai Egyetemen, San Diegoban posztdoktori ösztöndíjasként kutatja, hogyan változik az agy az öregedéssel, miként alakul ki az öregkori demencia vagy az Alzheimer-kór.
Egy laptora letöltött program segíthet a nyelvtanulásban idős korban is
Emilie Reas a torontói York Egyetemen kutató pszichológus Ellen Bialystok márciusban publikált tanulmányát idézi, amely szerint az idegen nyelveket beszélőknél átlagosan 4-5 évvel később jelenik meg az időskori demencia. Bialystok szerint a kutatások azt is bizonyították, hogy a több nyelvet beszélők számos területen jobban teljesítenek, jobban tudnak koncentrálni, tervezni, problémákat megoldani és egyik feladatról a másikra váltani. Az ember azt gondolná, hogy ez csak az intelligencia szintjétől függ, de a kutatások kiszűrték az intelligencia hatását.
A lényeg azonban az, hogy aki nyelveket beszél, hosszabb és jobb életre számíthat.
A római graffiti a békejelekkel amőbázó Szentatyát ábrázolta
Az amőbázó Szentatya. Maupal-graffiti Rómában. Jönnek a rendőrök…
Várazásunknak megfelelően reggel van még elég időnk néhány friss római utca-fénykép elkészítésére. Szerencsénk van, épp sikerül megörökíteni a bűbájos Maupal-graffitit. Nyalka bíborosok haladnak el békejelekkel amőbázó Ferenc-pápa előtt. Feljegyezzük naplónkba: Róma, 2016. október 18. Maupal (Mauro Pallotta) a római Via Borionei egyik sarokházán (útban a Campanile felé) helyezte el munkáját. Délután azonban már frissen átfestett fal fogadott minket, amikor szállásunkra a másnapi korai indulás miatt még világosban visszatérőben voltunk. A graffitit fél napon belül a városi elöljáróság folyamatosan érvényben lévő szigorú törvénye alapján eltávolították a köztisztasági alkalmazottak. Valaha nagyobb volt errefelé a tolerancia… Igaz, akkor még Pápa sem volt…
Falfestmények, falfirkák, feliratok az ókori Rómában
Ki ne emlékezne arra a jelenetre a Brian élete című filmből, amiben Brian (ejtsd: “Blájen”) rendkívül “hősies” ellenálló módjára éppen a “ROMANES EUNT DOMUS” feliratot pingálgatja a Római Birodalom egyik középületének a falára, amikor is Fikusz Kukisz társaságában színre lép egy centurió és ők egy rövid intermezzo után közös erővel rávezetik “Blájent” a helyes latin írásmódra: “ROMANI ITE DOMUM”. Ezt követően pedig utasítják arra, hogy ezt a szöveget írja le még százszor. Nesze neked kreatív szövegírás! Meglepő, de tény, hogy
az ókori Római Birodalom területén a valóságban is nagy divatja volt a különféle falfestményeknek, falfirkáknak.
Például számtalan ókori graffitira bukkantak a régészek például a Vezúv hamuja által konzervált Pompei feltárásakor. Ezek között találhatóak egészen míves kidolgozottságúak, de vannak hanyagabb kivitelezésű, egyszerű módon kőbe vésett feliratok is. Róma városában szintén igen népszerű volt a falakra való firkálás és vésés. Érdekesség, hogy ezek a korabeli graffitik gyakran híradásként is szolgáltak egy-egy közösség számára, amikor rövid és tömör mondatokban beszámoltak egy-egy az adott környéket érintő eseményről. Gyakorlatilag a ma oly divatos bulvár műfaja innen eredeztethető.
A különböző helyeken fellelt feliratok egy része kísértetiesen emlékeztet azokra a szöveg-üzenetekre, amikkel manapság is gyakran találkozhatunk akkor, hogyha egy-egy vidéki MÁV állomás várótermébe belépve alaposabban megszemléljük a gyakran évtizedek óta nem meszelt falakat:
“Satura itt volt szeptemberben.”
“Antiochus lógott itt a barátnőjével, Citherával.”
“Aufidius itt volt.”
Egyesek saját szerelmi bánatukat adták a többi ember tudtára a falra felkent szavaikkal, míg mások inkább bosszút kívántak állni volt szerelmükön a közreadott tartalom tanúsága szerint:
“Kegyetlen Lalagus, miért nem szeretsz?”
“Phileros egy eunuch!”
“Serena gyűlöli Isidorust!”
Nem voltak ritkák a rágalomfeliratok sem: Ampliatus Pedania egy tolvaj!
Gyakran előfordult az is, hogy a falfirkák készítői egy-egy akkoriban ismert és népszerű ember iránti érzelmüket adták a köz tudtára a szög kiírásával:
“Spendusa imádja Celadust a trák gladiátort.”
Néha pedig a falfirkák olyan szintű élcelődésbe és piszkálódásba csaptak át, ami már-már költőinek nevezhető. Egy római nyilvános WC falán ez állt:
“A szaráshoz hasát dörgölte Szolón,
Thálész a székrekedéshez finom nyomást javallt,
a néma szellentés atyja pedig a finom Khilón.”
A Római Birodalom területén fellelt graffitiket olvasgatva, az ember szinte maga mellett érzi az ókor különféle embereinek nyüzsgő forgatagát és láthatjuk azt is, hogy az akkor élt embereket mi foglalkoztatta, és az alapján, amit így magunk előtt láthatunk, olybá tűnik, hogy az azóta eltelt kétezer egynéhány évben az ember gondolkodásmódja, bizony nem sokat változott. Talán csak egy kicsit – sajnálatos módon – kevésbé költői lett. Gondoljunk a reklámoszlopokra Simicska Lajos által pingált graffitire: “Orbán egy geci”.
Meglehet, hogy majd pár ezer év múlva a jövő emberei számára ugyanígy nyújtanak majd betekintést mindennapjaink életébe a XXI. század elejének különböző felületekre rótt remekművei is.
Erotikus falfestmény pompeiiből. Ókori vizuális marketing
2030-ra lehetséges a teljes átállás zöldenergiára – A Tesla szuperakkumulátora Ausztráliában
A világ legnagyobb akkumulátora Ausztráliában
A teljesítmény egy atomerőműéhez képest szerény. Viszont megújuló energiákra épül, nem szennyezi a környezetet és katasztrófával sem fenyeget…
Mint ismeretes, az Elon Musk milliárdos tulajdonát képező Tesla világcég 2017-ben – nem indokolatlan zöldmarketing kampány kíséretében – 100 napon belül megépítette és üzembe helyezte Ausztráliában a világ legnagyobb akkumulátorát, amely legalább 30000 ausztráliai háztartásnak (százezernél több fő) biztosít energiaellátást. A hatalmas akkumulátor beindítása a rendkívül fontos lépés, hiszen az energetikai átmenet egyik kulcskérdése az elektromos energia tárolása: lehetővé teszi, hogy a fel nem használt energiát olyan időpontban táplálják be az elektromos hálózatba, amikor a csúcsfogyasztás miatt erre szükség van. Vagyis
lehetségessé vált a megújuló energiaforrások termelésének optimalizálása.
Meglehet, ezzel felgyorsul az a folyamat, amelynek lefolyását már korábban prognosztizálták.
2030-ra lehetséges a teljes átállás zöldenergiára
Két amerikai kutató 2012-ben publikálta tanulmányát, miszerint elméletileg lehetséges 2030-ra a világ 100 százalékos átállása a zöldenergiára.
Mark Delucchi, a kaliforniai és Mark Jacobson, a Stanford egyetem munkatársa kiszámította, hogy e cél elérése érdekében 4 millió, egyenként 5 MW-os szélturbinát, 1,7 milliárd 3 kW-os, háztetőre telepített napelemes rendszert, és mintegy 90 ezer 300 MW-os naperőművet kellene gyártani, illetve építeni.
Úgy vélik, rendelkezésre áll a Földön az ehhez szükséges energia. Becsléseikben nem is számoltak az egyre terjedő biomasszával a talajszennyezéssel kapcsolatos aggodalmak miatt.
E víziók valóra válásához rengeteg létesítmény létrehozására van szükség és például a szélgenerátoroknak nagyobb kapacitással kell dolgozniuk a jelenleg telepítettek többségénél, bár már működnek, elsősorban off-shore szélparkokban 5 MW-os turbinák. Ami a naperőműveket illeti, az elképzelés kombinált, napelemes és koncentrált rendszerű létesítményekkel számol, és ilyen jelenleg mindössze néhány tucatnyi van a világon. Jacobson szerint a legnagyobb kihívás, hogy a különböző szél- és naperőművek aktivizálni tudják a többi megújuló energiát, szélesítve ezzel a kínálatot.
Az ember oly annyira nem képes kezelni a saját problémáit, hogy át kell verni ahhoz, hogy jót tehessenek vele
Létezik olyan elmélet, amely szerint a kapitalizmus felfalja saját létkörülményeit, ezzel mintegy ellehetetlenül. A továbbiakban nem ennek az elméletnek a tagadása következik, a szerző csupán két érdekes ellenpéldára szeretne rámutatni, a zöld mozgalommal és az ehhez kapcsolódó zöldmarketing és ökomarketing tevékenységgel kapcsolatban. Nincsen igaza, de véleménye alkalmas néhány új gondolat végigpörgetésére.
Vélemény: A Nagy Zöld Paradoxon
A lokalitás erőltetése mindenáron
Az egyik példa: a lokalitás erőltetése. Együnk helyi kecskét, igyunk helyi vizet, vásároljuk helyi karalábét, hordjunk helyben készült ruhát, csak végszükség esetén utazzunk, mert az elmélyíti ökológiai lábnyomunkat.
Ja, hát tényleg, gondolja az állampolgár, és elkezd szépen leszokni a minőségi olasz borról, és helyi kannásbort vesz magához. Mi ezzel a baj? Az egyik nyilván, hogy nem lehet mindent helyben megfelelő minőségben előállítani, még azokat sem mind, amikről a zöldek állítják, hogy de igen, a legdurvább radikálzöld elképzelések meg abszolút megfosztanának minket mindentől, amiért érdemes élni, mert annak nagy része bizony húsz kilométernél messzebbről érkezik. De ez a kisebbik baj.
A nagyobbik baj, hogy egy ilyen program áterőltetése (mert azért ezt szerencsére egy határon túl csak erőszakkal lehetne megvalósítani, az egyszeri fogyasztónak van még annyi esze, hogy nem cseréli le a Brunellot keceli tablettásra) drasztikusan visszavetné a nemzetközi kereskedelmet. Az pedig sosem jó igazán. Mert akkor nem éri meg többé a béke. És a sörszagú Hansnak mindjárt sokkal fontosabbá válik, hogy Pierre egy lábszagú disznó, amint rájön, hogy Pierre immár semmit nem tud termelni, ami a számára hasznos volna.
A furcsa: a békés, zöld új világért harcolók egyik céljának megvalósulása rohamléptekkel távolít el a másik céltól. És a világháború a végén, na az sem környezetbarát.
Intellektuális ribanckodás
A másik példa. Ezek a mozgalmak leghatékonyabban a fogyasztói érdekérvényesítés révén tudják elérni a céljaikat. Úgy, hogy (különböző módokon, amiknek nagy része intellektuálisan eléggé ribanckodás) rábeszélik a népet: ne vegyen ezt, vegyen inkább azt. A nép meg nem vesz ezt, vesz inkább azt. Mert ezt mondja neki a zöldmarketing.
Csakhogy egyetlen rendszer van, ahol a nép eldöntheti, ezt vesz-e avagy azt, ez pedig a kapitalizmus. A zöldmozgalom csak a kapitalizmusban lehet hatékony. (A zöld diktatúra is egy lehetőség, de az a visszacsatolások kiiktatásával nyilván fél hónap alatt meg fogna szűnni zöldnek lenni.)
A nem-kapitalista és zöld világot akarók a kapitalizmus felszámolásával épp a másik céljuk szolgálatába állítható leghatékonyabb fegyvertől szabadítják meg magukat.
Ebben rejlik a Nagy Zöld Paradoxon.
Eddig a szerzői vélemény. Innen meg a továbbgondolás.
Ellenvélemény. A fenntarthatóság
A zöld elv, a zöld mozgalom és a zöld marketing nemhogy nem ellentétese kapitalizmussal, hanem éppen annak a kifejeződése. Hiszen nincs másról szó, mint hogy a saját jól felfogott érdekünket nézzük és arra törekszünk, hogy az életszínvonalunk hosszú távon is fenntartható legyen. Ebben semmi antikapitalista elem nincs. De épp ebből adódik az igazi paradoxon: ha ugyanis el akarjuk érni, hogy ezen elvek kidolgozásra és alkalmazásra kerüljenek a gyakorlatban, akkor ahhoz bizony egy mozgalom kell, de nem lehet mozgalmat alapítani makroökonómiai fenntarthatósági mutatókra. Ezért kell a szónoklat meg a show – és persze a píár meg a marketing. Valójában elég szánalmas, hogy az emberi faj oly annyira nem képes kezelni a saját problémáit, hogy át kell verni ahhoz, hogy jót tegyünk vele. A hangoskodó, de nem túl intelligens aktivisták ezt nem igazán látják át. Az egyszerű embernek egyszerű jelszavak kellenek. Épp mint a tisztelt pártjaink tőmondatos programjai.
Külső hangsugárzó csatlakoztatása TV-hez, laptophoz, asztali számítógéphez, lejátszókhoz
Tudnivalók a hangsugárzó panelekről
Sok esetben a TV-hangszóró gyengének minősül, ám nem mindenki rendelkezik egy A/V-vevőhöz és legalább hat hangszóróhoz szükséges hellyel és költségvetéssel. A hangsugárzópanel jól mutat a lakásban, különösen a tévékészülék előtt-alatt. Az új technológiáknak köszönhetően a televíziók egyre laposabbak, vékonyabbak és könnyebbek, de nem tudják leküzdeni a fizika törvényeit, mikor az audióról van szó – azaz hangdoboznak kevéssé felelnek meg. A helyiség hanggal való betöltéséhez sok hangszóróra van szükség, melyek sok levegőt mozgatnak, és az ilyen típusú hangsugárzók nem férnek bele egy vékony TV alvázba – itt jönnek képbe az úgynevezett hangsugárzópanelek (soundbars).
Mi az a hangsugárzópanel?
Egyelemes hangsugárzópanel elhelyezése a képernyő alatt
Rendszerint egy vagy két részből álló hangszórórendszer, amelynek elsődleges célja, hogy minőségi hangot kölcsönözzön a modern televízióknak. Az egyelemes panel általában széles és nem magas, ezt a képernyő alatt szokás elhelyezni (lásd jobbra), a kételemes emellett egy basszus mélynyomó dobozzal egészül ki (lásd felső képünket). Léteznek több elemből álló rendszerek is. Az egyelemes panelt olyanok számára tervezték, akik nem engedhetnek meg maguknak vagy nem szeretnének maguk körül elhelyezni különálló külső hangszórókat, ugyanakkor jobb hangminőségre vágynak annál, mint amit a készülék önmagában produkálhat.
Ugyanis bármilyen, még a legolcsóbb hangsugárzópanel hangteljesítménye is felülmúlja bármely modern televízió hangminőségét, miközben kevés helyet igényel és mindössze egy tápkábelre, plusz egy vagy két összekötő kábelre van szükség a csatlakoztatásához.
Szinte minden modern tévé és film hangsávot surround hangzásban rögzítenek, tehát a legtöbb hangsugárzópanel legalább a Dolby Digital-t dekódolja és a diszkrét bal, jobb és középső csatornák, valamint az alacsony frekvenciájú effektusok is érvényesülnek. Egy hangsugárzópanel beszerzésekor nem feltétlenül mondunk le a házimozi élményről, egyes modellek opcionális surround hangszórókat is kínálnak, mások pedig akár objektum-orientált kodekeket is támogathatnak, mint például a Dolby Atmos és a DTS:X, mely magassági érzetet kelt.
Hangsugárzópanel-funkciók, amelyekre érdemes figyelni
Alkalmazásvezérlés: Ha szeretné a panel működését okostelefonjáról vagy táblagépéről vezérelni, akkor tudnia kell, hogy a gyártó kínál-e megfelelő alkalmazást a választott mobil operációs rendszerhez.
ARC: Az Audio return Channel rövidítése. Az ARC lehetővé teszi, hogy a tévé audio kimenetet küldjön vissza a HDMI kábelen keresztül a hangsugárzópanelbe vagy az A/V-vevőkészülékbe. Ez akkor fontos, ha a tévékészülék beépített tunerjét vagy bármely média alkalmazását (Netflix, Youtube, Vudu stb.) használja.
Párbeszédes bővítés: Ha azt veszi észre, hogy feszült figyelemmel kíséri a feliratokat, mert nem érti, hogy a tévében szereplő emberek mit mondanak, akkor érdemes befektetni egy olyan hangsugárzópanelbe, mely párbeszédes bővítést kínál. Ez a szolgáltatás olyan algoritmust használ, mely azonosítja a beszédhez általánosan kapcsolódó frekvenciákat és digitális jelfeldolgozó processzoron keresztül futtatja azokat, hogy könnyebben megkülönböztethető legyen a hanghatásoktól, a zenétől és más háttérzajtól.
Dolby Atmos és DTS:X: A mai csúcsminőségű hangsugárzópanelek közül néhány kihasználja a legmodernebb hangzás technológiákat, például a Dolby Atmos és a DTS:X technológiát.
EQ: Egyes hangsugárzópanelek EQ-val (kiegyenlítés) rendelkeznek, annak érdekében, hogy a hangsugárzópanelt egy adott elhelyezéshez hangolják, például a falra. Az EQ nem összetévesztendő a szoba korrekcióval, mely sokkal kifinomultabb.
HDMI 2.0a: Ha még nem rendelkezik HDR-t támogató 4K UHD TV-vel (nagy dinamikatartomány), a következő megvásárolt példánya valószínűleg ilyen lesz. Ez alapvetően a kontrasztot teremti meg, részletesebbé teszi a képet és élénkebb színeket varázsol elénk.
Lossless audio: Nagy felbontású zenei fájlokat gyűjt, FLAC vagy ALAC formátumban? Ha a hangsugárzópanel segítségével szeretné hallgatni ezeket, gondoskodnia kell arról, hogy ez képes ezeket a fájlokat dekódolni.
Zene streaming: A mai hangsugárzópanelek többsége Wi-Fi vagy Bluetooth használatával képes zenét közvetíteni, de csak néhány támogatja a Bluetooth-ot aptX-el a CD-minőségű streaming eléréséhez. Az audio-rajongóknak tudniuk kell, hogy a hangsugárzópanel képes-e dekódolni veszteségmentesen kodekeket.
Helyiségkorrekció: A szoba kritikus szerepet játszik a hangzás minőségében. Egyes gyártók kifinomult, rendkívül hatékony helyiség-korrekciós technológiát építenek be a hangsugárzópanelekbe.
Mélysugárzó: A mély basszus kedvelői számára ajánlott olyan hangsugárzópanelt választani, amely csatlakoztatható egy mélysugárzóhoz. Egyes készülékek mélysugárzó kimenettel rendelkeznek, így kábellel csatlakoztatható a választott modell.
Kijelző fölé helyezhető laptop hangsugárzó panel
Soundbar laptophoz
Hangsugárzó panelt notebook vagy akár tablet készülékhez is csatlakoztathatunk. A piaci kínálat igen gazdag, változatos. Kisebb hangsugárzókat a laptop kijelző tetején helyezhetünk el (lásd jobbra), a nagyobbakat a gép mögött, mellette vagy alatta. Létezik olyan íves-sarkos panel is, amelyet a nyitott laptop billentyűzete és képernyője között rögzíthetünk. A tétel itt is igaz: még a leggyengébb minőségű akusztikus panel is jobb hangminőséget biztosít, mint a laptop burkába helyezett legjobb hangszóró – lévén önálló, csak a jó hangzásra tervezett rezonátor dobozzal rendelkezik.
Különálló hangfalak
A legkülönbözőbb külső akusztikus rendszerek csatlakoztathatók asztali számítógépekhez és kisebb készülékekhez, lejátszókhoz vagy akár okostelefonokhoz is.
Az egyelemes hangsugárzó-panel közbülső megoldás a belső hangszóró és a különálló hangfal között. A stúdió minőségű hangfelvételek teljes értékű megszólaltatásához mindenképpen utóbbiakra van szükség. A tökéletes térhatású élményhez ezen túl speciálisan kialakított helyiségre is szükség van, ahol a visszaverődés és a hangelnyelés arányát mérnöki alapossággal tervezik meg.
A főcímben szereplő két fogalom – keresőoptimalizálás és tartalommarketing – együttes előfordulása még nem megszokott a szakmai cikkekben; ezek a tanulmányok vagy blogbejegyzések legtöbbször vagy az egyik, vagy a másik szakterülettel foglalkoznak és az optimalizációs folyamat eszközei között számos lehetőséget felsorolva szinte soha nem említik a contentmarketinget, holott a két halmaz átfedési zónája egyre nagyobb és sűrűbb, mivel a Google algoritmusainak a fejlődésével éppen a tartalmi alapú keresőoptimalizálás lett a SEO (Search Engine Optimization) leghatékonyabb formája. Ez a nevezett tevékenység mindkét fázisára érvényes, így ma már megkerülhetetlen.
A honlap-tartalom általános és kulcsszavas optimalizálása
1) Az on-site munkában már hosszabb ideje csak a minőségi honlaptartalom meglétére alapozhat a SEO. Az eredeti tartalmi elemek és a webtartalom egészének általános és speciális, vagyis kulcsszavas optimalizálásával lehet jó eredményt elérni, azaz bármiféle optimalizáció csak akkor hozhat jó helyezési eredményeket a Google keresőben, ha kifejezetten egy értékes webtartalomra, információkban gazdag egyedi honlapszövegre irányul. Ennek hiányában az erőfeszítések hiábavalóak, vagyis sem üres, sem hiányos, sem sekélyes vagy gyönge tartalmú weboldalt nem lehet eredményesen optimalizálni, mivel hiányosságokra alapozva nem lehet a keresőszempontokat megfelelően érvényesíteni.
A Google-barát honlaptartalon kialakítása és a kulcsszavas honlapoptimalizálás egy komplex megfeleltetési rendszer keretében lehetséges. Fontos tudni, hogy sem az elégtelen kulcsszóhasználat, sem a keywords-elemek túlhalmozása nem vezet eredményre, de hiba az is, ha a kulcskifejezések mindig ugyanabban az alakban és ugyanabban a szövegkörnyezetben fordulnak elő, vagyis arra kell törekedni, hogy a title, description elemek tartalmát, a címsorokban, kiemelésekbek, kép- és linkszövegekben kiemelt szavakban kihasználjunk kulcsszavaink szerepeltetésének lehetőségét, de különböző előfordulási formákat kell alkalmaznunk és kerülnünk kell a túlhásználatot.
2) Az off-site SEO-fázisban is kulcsszerepet játszik a tartalom: ez esetben a hiperhivatkozások révén összekapcsolódó webhelyeknek kell valaminő tartalmi egységet mutatniuk, azaz a találati ragsorban előbbre juttatni kívánt honlap és a mögé épített támogatói linkprofil ugyancsak eredeti webtatalommal rendelkező oldalai közt erős, releváns tartalmi összefüggéseknek kell lennie, ellenkező esetben a hivatkozói weblapokon elhelyezett linkek alig fejtenek ki hatást, a Google a rangsorolásnál jó esetben szinte teljesen figyelmen kívül hagyja őket, rossz esetben, ha túl sok irreleváns hivatkozás szerepel a profilban, akár több tíz helyezésnyi hátrasorolással is büntetheti az előre soroltatni kívánt webegységet. Azaz: a támogatott és a támogató weblapoknak a rajtuk szereplő content tekintetében organikus egységet kell képezniük, már csak ezért is szükséges, hogy a korábbi linképítési módszereket felváltsa a tartalommarketing jellegű, kontextus hátterű, tematikai összefüggésekre alapozott profilépítés.
A tartalommarketing lett a SEO rézkígyója
Mivel tehát a keresőoptimalizálás minkét területén a figyelem homlokterébe került az unique content, érthető, hogy az ennek elkészítésével és publikálásával foglalkozó szakág, a tartalommarketing lett a SEO-munka sine qua non-ja.
Ennek tudatában nem nehéz megjósolni, hogy a keresési optimalizációban rejlő potenciálok kiaknázásában egyértelműen a tartalommarketing lesz a húzóágazat. Elég csak a Google legutóbbi változtatásaira vagy a következő évekre vonatkozó online marketinges előrejelzésekre gondolni: minden a CM, azaz a content marketing további erősödését jelzi. Így hát egyre több és több vállalkozás, szolgáltató, ilyen-olyan szervezeti egység számára lesz kikerülhetetlen az, hogy vagy olyan munkatársakat alkalmazzanak, akik a SEO-szempontokat is figyelembe véve tudatosan foglalkoznak a tartalommarketinggel, vagy pedig olyan keresőmarketing szakembereket bízzanak meg internetes jelenlétük felépítésével, akik a CM területén is járatosak, azaz jó szövegírók, grafikonkészítők, fotósok, videósok – és persze lehetőleg kiváló webmesterek is.
Létezik olyan elmélet, amely szerint a kapitalizmus felfalja saját létkörülményeit, ezzel mintegy ellehetetlenül. A továbbiakban nem ennek az elméletnek a tagadása következik, a szerző csupán két érdekes ellenpéldára szeretne rámutatni, a zöld mozgalommal és az ehhez kapcsolódó 
