Laptop akkumulátor meghibásodás okai

Laptop akkumulátor meghibásodás

Az akkumulátorok meghibásodásnak több oka is lehet. Ezek a hibák lehetnek végleges problémák, amik az akkumulátor végleges halálát jelenthetik, de lehetnek még orvosolható problémák is, ezeket házilag, vagy szakember segítségével könnyen orvosolhatjuk.

Javítható, vagy javíthatatlan hiba?

A laptop akkumulátorok cseréjét, illetve esetleges javítását elsősorban az határozza meg, hogyan ment tönkre az említett alkatrész. A megfelelő, előírás szerinti használat esetén a telepek hosszú ideig, akár 5-6 évig is működhetnek, de kapacitásukat lassan, fokozatosan elveszítik.

A súlyosabb problémát az jelenti, ha a laptop energiatárolója egyik pillanatról a másikra hibásodik meg. A laptop akkumulátora amellett, hogy garantálja a mobilitást, a szünetmentes tápegység funkcióját is biztosítja, ezért érdemes mindig a legjobb kondícióban tartani a cellákat.

Meghibásodás leggyakoribb okai

Bár sok probléma felmerülhet az akkumulátorokkal kapcsolatban, de azok okai többnyire néhány okra vezethetőek vissza.

Elhasználódott cellák

Az akkumulátorok élettartama, ahogy már említettük véges, szakemberek általában maximum 5-6 évben szokták meghatározni a teljes életciklus hosszát. Ezalatt az akkumulátorban található cellák energiatároló képessége folyamatosan romlik és egy bizonyos elhasználtság szint esetén már szinte használhatatlanná válnak, és akár a töltést is képtelenek felvenni.

Ilyen esetben még van lehetőség egy esetleges felújításra, de ezt mindenképp végeztessük szakemberrel, mert egy veszélyes folyamatról van szó.

utángyártott notebook akku vásárlásaAmennyiben nem ragaszkodunk régi akkumulátorunkhoz, akkor elgondolkodhatunk egy vadonatúj gyári, vagy utángyártott energiatároló vásárlásán.

Nem megfelelő akkumulátor használat

Ez egyrészt vonatkozik a mindennapi rossz felhasználásra, másrészt a nem megfelelő töltési szokásokra. Mindig ügyeljünk arra, hogy az akkumulátort ne merítsük le teljesen, mert a lítium technológiával gyártott energiacellák megsínylik a nem törődöm hozzáállást. Ezért törekedjünk arra, hogy az akkumulátor töltöttségi szintje mindig legyen 20-80% között. Erre akkor is fordítsunk figyelmet, ha úgy döntünk az akkumulátort csak tároljuk.

Nincs igénybevétel

Bár a töltőről való használat alapesetben nem okoz problémát, de olykor nem árt megdolgoztatni az akkumulátort sem, hiszen ha nincs igénybevétel az energiacellák is „berozsdásodhatnak”. Emellett ha mindig hálózati áramról működtetjük gépünket, de az akkumulátort nem távolítjuk el, akkor a gép belsejében keletkező hőmérséklet csökkentheti az akkumulátor celláink kapacitását, mert azok a magas hőmérsékletet kevésbé tolerálják.

Ezért kerüljük a magas hőmérsékleten való használatot is és így kíméljük az akkumulátort is.

Olvass továbbLaptop akkumulátor meghibásodás okai

Lenovo laptop szervíz Budapest

Lenovo Szerviz – notebook javítás Bp. A kínai Lenovo cég, teljes nevén Lenovo Group Limited jelenleg a világ legnagyobb személyi számítógép gyártó vállalata. Az eladott PC-k és laptopok darabszámát illetően néhány éve megelőzte a korábban világelső Hewlett-Packard (HP) céget. Emellett mérvadó szakmai vélemények szerint 2017-ben a kínálat gazdagsága, a felhasználói vélemények, az számteches innováció, a … Olvass továbbLenovo laptop szervíz Budapest

Az emberi agy mint számítógép

Sok szó esik mostanság mind a mesterséges intelligenciáról, mind az emberi agy számítógépként való működéséről, mint a neuronszámítógépról. Járjuk kicsit körbe a témát.

mesterséges intelligencia - agy és számítógép
Vajon idővel lehetséges lesz-e az emberi gondolkodást reprezentáló agy és a számítógépek mesterséges intelligenciájának összeolvasztása?

Agy, gondolkodás, intelligencia

Az emberi agy elképesztő és szinte kiismerhetetlen szerkezetének köszönhetjük a gondolkodás képességét. Feltételezhető az is, hogy agyunk a lehetőségeinek végső határát már elérte, de az is, hogy egyáltalán nem. Az evolúció során agyunk mérete kissé még növekedhet, de a nagyobb nem szükségszerűen jobb. Az agy strukturáltsága a lényeges, a létesülő kapcsolódások száma és összetettsége, a távoli és közeli kapcsolódások lehetősége, dinamikája, a folyamatok fejlődése, kiterjedése, változása.

Az embernek rossz a látása, gyenge a hallása és szaglása. Nem vagyunk különösebben erősek sem. Mégis hogyan váltunk a bolygó domináns fajává? „Csakis az agyunknak köszönhetően”, mondja Heinrich Reichert, a bázeli egyetemen munkatársa. „Más vonatkozásban mi elég rosszul felszerelt állatok vagyunk.”

A szerénytelen agykutatók úgy gondolják, hogy a mi agyunk a legjobb a világon: nem sokban különbözik más fajokétól, csak jobb. „Ugyanaz a rendszer, csak sokkal hatékonyabb,” mondta Reichert. „Olyan, mint egy szuper-számítógép egy háztartási PC-hez képest.”

Agyunk mérete testünkhöz képest nagynak mondható. De ez önmagában nem feltétlenül jelent előnyt. Az elefántnak hatalmas agya van, az emberi agyhoz képest a neuronok mérete is nagyobb. Azonban az idegsejtek közötti távolság is nagyobb, vagyis tovább tart a jelek továbbítása közöttük.

Micah Murray a Lausanne-i Egyetemen központi oktató kórházának orvosbiológusa szerint „az emberi agy a sűrűségével tűnik ki”. A főemlősök neuronjai tömörebbek, mint például a rágcsálóké. Ha egy egérnek annyi idegsejtje lenne, mint nekünk, az agyuk körülbelül 45 kg lenne. A csimpánzokhoz képest agyunk sokkal több tekervénnyel rendelkezik (barázdáltabb), így a szürkeállomány nagyobb felületen helyezkedhet el, ami több lehetőséget biztosít a neuronok kapcsolódására.

Murray úgy véli, hogy az absztrakció páratlan képessége, a gondolatok összetettsége, a nyelvi és tanulási készségek, valamint, hogy képesek vagyunk a jövőt elképzelni – avagy a fikciós képesség – az, ami agyunkat kivételessé teszi.

Biológiai vagy szociális lények vagyunk?

Vajon mi tudott ekkora evolúciós fejlődést kiváltani? A kérdésre a választ az agykutatók a homloklebeny bővülésére fókuszálva keresik – a kognitív funkciók központja a főemlősöknél általában fejlettebbek, különösen az embereknél.

Számos tanulmány szerint a közösségi lét központi szerepet játszhatott a fejlődésben. A társadalmi élet finom manőverezései, annak megértése, hogy kihez kell ragaszkodni és ki elől kell menekülni egy rendkívül összetett képesség. Oxfordi kutatók egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a főemlős csoportok mérete, a kölcsönhatások gyakorisága és a frontális agykéreg mérete között.

„Ez a kapcsolat még nyilvánvalóbb a monogám fajoknál (például a australopithecus afarensisnél),” teszi hozzá Pascal Vrticka, a Genfi Egyetem munkatársa. „Valószínűleg azért, mert a monogám lét még bonyolultabbá teszi a kölcsönhatásokat.”

A koponyaméret bővülését lehetővé tevő mutáció is hozzájárulhatott az emberi agy fejlődéséhez. „Az egyik hipotézis szerint a nyelv fejlődése számos funkciót is kialakíthatott, például azokat, amelyek az érveléshez kapcsolódnak,” mondja Murray.

Van az agyunk annyira jó, mint amennyire lehetne?

Vajon az emberi agy képes lehet még a fejlődésre? „Ebben nem vagyunk biztosak,” mondja Reichert. „Ami a méretet illeti, a növekedést korlátozza a női medence mérete (szülési testhelyzetben a magzat feje a medencében helyezkedik el) – hacsak az agy a szülést követően nem válik képessé a nem relatív növekedésre. Ez elméletileg lehetséges… de a kérdés az, hogy a nagyobb méretű agy vajon hatékonyabb lenne-e? “

Az agynövekedés energiaproblémákat is kiválthat. Az agy már így is a leginkább energiaigényes szervünk: testünk tömegének csak 2 százalékát adja, működése azonban a felvett energia egynegyedét emészti fel.

Egy másik lehetőség, hogy a nagyobb méretű agy lelassíthatja a gondolkodást – mint az elefántoknál. A neuronoknak zsugorodniuk kellene, hogy az agyban sűrűbbé váljanak. De ennek is határai vannak. A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint egy bizonyos méret alatt már nem működnének megbízhatóan.

„Az emberi agy az evolúció során legyőzte az akadályokat, kihasználta a véletlenek által teremtett előnyöket és alkalmazkodott azért, hogy elérje az optimálisnak tűnő kapacitást. Alkalmasint a továbbfejlődéshez külső segítségre lehet szükségünk.”

Az emberi agy és a számítógép összekapcsolása

mesterséges intelliugencia - agy - gép

A magánvállalkozás keretében Mars-expedíciókat, sőt kolóniákat is tervező pénzember, a SpaceX és a Tesla vezetője, az olykor nagyokat mondó Elon Musk 2017-ben bejelentette, hogy belevágott egy agy–számítógép-interfészt fejlesztő kezdeményezésbe. A projektet jegyző Neuralink nevű cégről egyelőre nem sokat tudni, de a rendelkezésre álló információk alapján a cél olyan készülékek létrehozása lesz, amelyek az agyba beültetve lehetővé tehetik, hogy az emberi agy és a gépi szoftverek együttműködve dolgozzanak. A sci-fi regényeken és filmeken nevelkedett nemzedékek számára ez roppant izgalmas téma (nem kevésbé, mint a Marsra szállás), nehéz megállapítani , hogy (újabb?) szélhámosság vagy megalapozott tudományos fejlesztés áll-e mögötte.

A biológiai gondolkodó szerv és a digitális intelligencia összekapcsolódás révén – állítja a projekt – emberfeletti memóriára vagy számolási képességekre tehetünk szert, és a jelenleginél sokkal közvetlenebb kapcsolatban lehetünk elektronikus készülékeinkkel. Musk hónapokig célozgatott az új projektjére mint nagy durranásra, és 2017 tavaszán egy dubaji beszéde alkalmával kifejtette, hogy idővel szerinte lehetséges lesz az emberi gondolkodás és a digitális intelligencia összeolvasztása.

Minden a sebességen múlik, mondta Agyagin

„Elsősorban sávszélesség kérdése az egész, vagyis hogy milyen sebességű a kapcsolat élő agyunk és gépi énünk között, főleg ami a kimenetet illeti” – magyarázta a hallgatóságnak. Az ilyen jellegű agyi interfészek jelenleg csak a tudományos-fantasztikus művekben léteznek. Olyan implantátumok persze már jelenleg is akadnak, amelyek az agy működésébe beavatkozva csökkentik bizonyos idegrendszeri kórképek tüneteit, vagy éppen külső rendszerek, mondjuk egy robotikus műkéz irányítását teszik lehetővé. De a fejlesztés még nagyon a kezdeti stádiumban van (vagy még ott sem, mondják a szkeptikusok, akik szemében Must egy nagystílű csaó).

Musk elszánt abban, hogy új szintre akarja emelje a kísérleti fázisban lévő agyi interfészeket. Egy Kernel nevű startup, amelyet Bryan Johnson, a Braintree alapítója hozott létre, például az emberi gondolkodást javító rendszereken dolgozik. A vállalkozás keretében ideggyógyászok és szoftverprogramozók hada munkálkodik azon, hogyan tudnák még gyorsabbá és még hatékonyabbá tenni az emberi agyat, és egyúttal helyrehozni a neurodegeneratív kórok, a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór okozta károkat.

„Azt tudjuk, hogy ha egy chipet ültetünk az agyba, annak elektromos jeleivel csökkenthetjük a Parkinson tüneteit” – mondja Johnson. „Hasonlót alkalmaztak már gerincfájdalmak, az elhízás vagy az anorexia tüneteinek csökkentésére is.” A következő lépés a neurális kód megfejtése és átírása lehet, hogy a gépi rendszerek úgy tudjanak együtt dolgozni az aggyal, ahogy a komplex biológiai rendszerek részei egymással teszik. A kutatók nem titkolják, hogy a merész tervek megvalósításához évek, évtizedek munkájára, agykutatásra, a sebészeti technikák fejlesztésére, újfajta szoftverekre és implantátumokra lesz szükség.

Olvass továbbAz emberi agy mint számítógép

Virtuális notebook – online notesz

A virtualitás értelmezése – A blog mint virtuális notesz Az interneten elhelyezett, online működő tartalmakra gyakran alkalmazzák a virtuális jelzőt. A virtuális galéria állhat például kedvenc festményeinkből: a valóságban ezek a műalkotások sehol nincsenek együtt kiállítva, a mű képzetes műcsarnokunkban azonban egymás mellé kerülhet Salvador Dalí és Csontváry Kosztka Tivadar, Pablo Picasso és Gulácsy Lajos, … Olvass továbbVirtuális notebook – online notesz

USB-s winchester laptophoz

Hordozható USB-s merevlemez Notebook használathoz A laptopok gyári kiszerelésében biztosított belső tárhely nem minden alkalommal kielégítő kapacitású. Nagyobb adatbázisok, installációs állományok, filmkollekciók vagy több albumnyi nagy felbontású grafikai anyag tárolására nem feltétlenül elég a beépített tárhely. Ilyenkor nagyon jól jöhet egy külső winchester, különösen abban az esetben, ha egyszerűen és gyorsan csatlakoztatható készülékünkhöz. Nem, nem, … Olvass továbbUSB-s winchester laptophoz

Tömeges SMS-küldés

SMS küldés tömeges számban A vállalkozás profilja: címlista alapján szöveges üzenetek tömeges kézbesítése ügyfélkör számára mobilkészülékre online felületről. A mobileszközök, okostelefonok használatának általánossá válásával a nagy számban közel egyidejűleg igen számos potenciális vásárlónak kézbesített ún. tömeges SMS szétküldése a leghatékonyabb formájává vált a telefonos direkt marketing területén. A rövid szöveges üzenet számos okból erre sokkal … Olvass továbbTömeges SMS-küldés

SMS marketing: tömeges üzenetküldés

Egy laptop lehet a marketing vezérlőpultja Az új technológia lényege, hogy a teljes marketingkampány lefolytatásához elég egy saját laptop és egy letöltött alkalmazás, no meg egy megrendelés a marketingcégnek. A kampány tartalmáról előzetes megállapodás szükséges. Az üzenetküldés közvetlenül a notebook számítógép kijelzőjéről indítható. Előzőleg adatbázist kell feltölteni a címlista integrálásához a rendszerbe. A laptop képernyőjén … Olvass továbbSMS marketing: tömeges üzenetküldés

Virtuális dedikált szerver technológia

A virtuális szerverek története A számítástechnika történelmi múltjában kutatva a szakemberek tanulmányaiban azt találjuk, hogy a számítógépek erőforrásainak felosztása egymástól független virtuális gépekre a „mainframe időszakig” (1970-ig) nyúlik vissza, ekkor az IBM megalkotta az OS VM/370 operációs rendszert. Ebben az architektúrában a felhasználó egy teljes értékű virtuális gépet használhatott, mely a szervergépből meghatározott mennyiségű memóriát, … Olvass továbbVirtuális dedikált szerver technológia