Optimalizált tartalommal a Google első oldalára – CM. Honlap keresőoptimalizálás
technológia
Technológia és módszer. Számítástechnika, gyártási és internet technológia, műszaki fejlesztés, technika-tudomány. Technológiai ivóvíz kezelés. Vízfertőtlenítés klór-dioxid szerrel. Szakmai szolgáltatások: weblap optimalizálás
A vizeletelemzés útja az uroszkópiától a genetikai tesztekig
Köztudott, hogy a vizeletvizsgálat segít számos betegség diagnosztizálásában és különböző élettani folyamatok megismerésében. A vizelet általános analízise manapság a rutinvizsgálatok közé tartozik, segítségével fény derülhet egyebek mellett az anyagcsere és a veseműködés rendellenességeire, a húgyúti fertőzésekre.
Arra már az ókori tudósok is rájöttek, hogy a vizelet információkkal szolgál a szervezet állapotával és a betegségekkel kapcsolatban, ám évezredekbe telt, amíg az orvostudomány fejlődése lehetővé tette, hogy a vizeletvizsgálat helytálló, pontos diagnózisokhoz vezessen.
Az uroszkópia kezdetei és a sokhasznú húgy
A vizeletnézést mint diagnosztikai módszert már az orvostudomány atyjaként számon tartott Hippokratész is alkalmazta a Kr. e. 5. században. Összesen 22 hexametert szentelt munkáiban az urológiának, s konkrét betegségek felismerését is lehetségesnek tartotta a vizelet fizikai tulajdonságai alapján: „Azoknál, akiknek a vizeletéből homok vagy tophus csapódik ki, elgennyedt daganat van a nagyvéna (vena cáva) mellett… Ha a vizeletben csak vér van, a vénákkal van baj. Amikor a vizeletben mintegy kis hajszálak vannak, tudnunk kell, hogy a veséből és ízületi bajokból származnak. Ha a vizelet átlátszó, de időnként korpaszerű részecskéket tartalmaz, a hólyagot rüh támadta meg.”
Sok szó esik mostanság mind a mesterséges intelligenciáról, mind az emberi agy számítógépként való működéséről, mint a neuronszámítógépról. Járjuk kicsit körbe a témát.
Agy, gondolkodás, intelligencia
Az emberi agy elképesztő és szinte kiismerhetetlen szerkezetének köszönhetjük a gondolkodás képességét. Feltételezhető az is, hogy agyunk a lehetőségeinek végső határát már elérte, de az is, hogy egyáltalán nem. Az evolúció során agyunk mérete kissé még növekedhet, de a nagyobb nem szükségszerűen jobb. Az agy strukturáltsága a lényeges, a létesülő kapcsolódások száma és összetettsége, a távoli és közeli kapcsolódások lehetősége, dinamikája, a folyamatok fejlődése, kiterjedése, változása.
Az embernek rossz a látása, gyenge a hallása és szaglása. Nem vagyunk különösebben erősek sem. Mégis hogyan váltunk a bolygó domináns fajává? „Csakis az agyunknak köszönhetően”, mondja Heinrich Reichert, a bázeli egyetemen munkatársa. „Más vonatkozásban mi elég rosszul felszerelt állatok vagyunk.”
A szerénytelen agykutatók úgy gondolják, hogy a mi agyunk a legjobb a világon: nem sokban különbözik más fajokétól, csak jobb. „Ugyanaz a rendszer, csak sokkal hatékonyabb,” mondta Reichert. „Olyan, mint egy szuper-számítógép egy háztartási PC-hez képest.”
Agyunk mérete testünkhöz képest nagynak mondható. De ez önmagában nem feltétlenül jelent előnyt. Az elefántnak hatalmas agya van, az emberi agyhoz képest a neuronok mérete is nagyobb. Azonban az idegsejtek közötti távolság is nagyobb, vagyis tovább tart a jelek továbbítása közöttük.
Micah Murray a Lausanne-i Egyetemen központi oktató kórházának orvosbiológusa szerint „az emberi agy a sűrűségével tűnik ki”. A főemlősök neuronjai tömörebbek, mint például a rágcsálóké. Ha egy egérnek annyi idegsejtje lenne, mint nekünk, az agyuk körülbelül 45 kg lenne. A csimpánzokhoz képest agyunk sokkal több tekervénnyel rendelkezik (barázdáltabb), így a szürkeállomány nagyobb felületen helyezkedhet el, ami több lehetőséget biztosít a neuronok kapcsolódására.
Murray úgy véli, hogy az absztrakció páratlan képessége, a gondolatok összetettsége, a nyelvi és tanulási készségek, valamint, hogy képesek vagyunk a jövőt elképzelni – avagy a fikciós képesség – az, ami agyunkat kivételessé teszi.
Biológiai vagy szociális lények vagyunk?
Vajon mi tudott ekkora evolúciós fejlődést kiváltani? A kérdésre a választ az agykutatók a homloklebeny bővülésére fókuszálva keresik – a kognitív funkciók központja a főemlősöknél általában fejlettebbek, különösen az embereknél.
Számos tanulmány szerint a közösségi lét központi szerepet játszhatott a fejlődésben. A társadalmi élet finom manőverezései, annak megértése, hogy kihez kell ragaszkodni és ki elől kell menekülni egy rendkívül összetett képesség. Oxfordi kutatók egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a főemlős csoportok mérete, a kölcsönhatások gyakorisága és a frontális agykéreg mérete között.
„Ez a kapcsolat még nyilvánvalóbb a monogám fajoknál (például a australopithecus afarensisnél),” teszi hozzá Pascal Vrticka, a Genfi Egyetem munkatársa. „Valószínűleg azért, mert a monogám lét még bonyolultabbá teszi a kölcsönhatásokat.”
A koponyaméret bővülését lehetővé tevő mutáció is hozzájárulhatott az emberi agy fejlődéséhez. „Az egyik hipotézis szerint a nyelv fejlődése számos funkciót is kialakíthatott, például azokat, amelyek az érveléshez kapcsolódnak,” mondja Murray.
Van az agyunk annyira jó, mint amennyire lehetne?
Vajon az emberi agy képes lehet még a fejlődésre? „Ebben nem vagyunk biztosak,” mondja Reichert. „Ami a méretet illeti, a növekedést korlátozza a női medence mérete (szülési testhelyzetben a magzat feje a medencében helyezkedik el) – hacsak az agy a szülést követően nem válik képessé a nem relatív növekedésre. Ez elméletileg lehetséges… de a kérdés az, hogy a nagyobb méretű agy vajon hatékonyabb lenne-e? “
Az agynövekedés energiaproblémákat is kiválthat. Az agy már így is a leginkább energiaigényes szervünk: testünk tömegének csak 2 százalékát adja, működése azonban a felvett energia egynegyedét emészti fel.
Egy másik lehetőség, hogy a nagyobb méretű agy lelassíthatja a gondolkodást – mint az elefántoknál. A neuronoknak zsugorodniuk kellene, hogy az agyban sűrűbbé váljanak. De ennek is határai vannak. A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint egy bizonyos méret alatt már nem működnének megbízhatóan.
„Az emberi agy az evolúció során legyőzte az akadályokat, kihasználta a véletlenek által teremtett előnyöket és alkalmazkodott azért, hogy elérje az optimálisnak tűnő kapacitást. Alkalmasint a továbbfejlődéshez külső segítségre lehet szükségünk.”
Az emberi agy és a számítógép összekapcsolása
A magánvállalkozás keretében Mars-expedíciókat, sőt kolóniákat is tervező pénzember, a SpaceX és a Tesla vezetője, az olykor nagyokat mondó Elon Musk 2017-ben bejelentette, hogy belevágott egy agy–számítógép-interfészt fejlesztő kezdeményezésbe. A projektet jegyző Neuralink nevű cégről egyelőre nem sokat tudni, de a rendelkezésre álló információk alapján a cél olyan készülékek létrehozása lesz, amelyek az agyba beültetve lehetővé tehetik, hogy az emberi agy és a gépi szoftverek együttműködve dolgozzanak. A sci-fi regényeken és filmeken nevelkedett nemzedékek számára ez roppant izgalmas téma (nem kevésbé, mint a Marsra szállás), nehéz megállapítani , hogy (újabb?) szélhámosság vagy megalapozott tudományos fejlesztés áll-e mögötte.
A biológiai gondolkodó szerv és a digitális intelligencia összekapcsolódás révén – állítja a projekt – emberfeletti memóriára vagy számolási képességekre tehetünk szert, és a jelenleginél sokkal közvetlenebb kapcsolatban lehetünk elektronikus készülékeinkkel. Musk hónapokig célozgatott az új projektjére mint nagy durranásra, és 2017 tavaszán egy dubaji beszéde alkalmával kifejtette, hogy idővel szerinte lehetséges lesz az emberi gondolkodás és a digitális intelligencia összeolvasztása.
Minden a sebességen múlik, mondta Agyagin
„Elsősorban sávszélesség kérdése az egész, vagyis hogy milyen sebességű a kapcsolat élő agyunk és gépi énünk között, főleg ami a kimenetet illeti” – magyarázta a hallgatóságnak. Az ilyen jellegű agyi interfészek jelenleg csak a tudományos-fantasztikus művekben léteznek. Olyan implantátumok persze már jelenleg is akadnak, amelyek az agy működésébe beavatkozva csökkentik bizonyos idegrendszeri kórképek tüneteit, vagy éppen külső rendszerek, mondjuk egy robotikus műkéz irányítását teszik lehetővé. De a fejlesztés még nagyon a kezdeti stádiumban van (vagy még ott sem, mondják a szkeptikusok, akik szemében Must egy nagystílű csaó).
Musk elszánt abban, hogy új szintre akarja emelje a kísérleti fázisban lévő agyi interfészeket. Egy Kernel nevű startup, amelyet Bryan Johnson, a Braintree alapítója hozott létre, például az emberi gondolkodást javító rendszereken dolgozik. A vállalkozás keretében ideggyógyászok és szoftverprogramozók hada munkálkodik azon, hogyan tudnák még gyorsabbá és még hatékonyabbá tenni az emberi agyat, és egyúttal helyrehozni a neurodegeneratív kórok, a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór okozta károkat.
„Azt tudjuk, hogy ha egy chipet ültetünk az agyba, annak elektromos jeleivel csökkenthetjük a Parkinson tüneteit” – mondja Johnson. „Hasonlót alkalmaztak már gerincfájdalmak, az elhízás vagy az anorexia tüneteinek csökkentésére is.” A következő lépés a neurális kód megfejtése és átírása lehet, hogy a gépi rendszerek úgy tudjanak együtt dolgozni az aggyal, ahogy a komplex biológiai rendszerek részei egymással teszik. A kutatók nem titkolják, hogy a merész tervek megvalósításához évek, évtizedek munkájára, agykutatásra, a sebészeti technikák fejlesztésére, újfajta szoftverekre és implantátumokra lesz szükség.
A teljesítmény egy atomerőműéhez képest szerény. Viszont megújuló energiákra épül, nem szennyezi a környezetet és katasztrófával sem fenyeget…
Mint ismeretes, az Elon Musk milliárdos tulajdonát képező Tesla világcég 2017-ben – nem indokolatlan zöldmarketing kampány kíséretében – 100 napon belül megépítette és üzembe helyezte Ausztráliában a világ legnagyobb akkumulátorát, amely legalább 30000 ausztráliai háztartásnak (százezernél több fő) biztosít energiaellátást. A hatalmas akkumulátor beindítása a rendkívül fontos lépés, hiszen az energetikai átmenet egyik kulcskérdése az elektromos energia tárolása: lehetővé teszi, hogy a fel nem használt energiát olyan időpontban táplálják be az elektromos hálózatba, amikor a csúcsfogyasztás miatt erre szükség van. Vagyis
lehetségessé vált a megújuló energiaforrások termelésének optimalizálása.
Meglehet, ezzel felgyorsul az a folyamat, amelynek lefolyását már korábban prognosztizálták.
2030-ra lehetséges a teljes átállás zöldenergiára
Két amerikai kutató 2012-ben publikálta tanulmányát, miszerint elméletileg lehetséges 2030-ra a világ 100 százalékos átállása a zöldenergiára.
Mark Delucchi, a kaliforniai és Mark Jacobson, a Stanford egyetem munkatársa kiszámította, hogy e cél elérése érdekében 4 millió, egyenként 5 MW-os szélturbinát, 1,7 milliárd 3 kW-os, háztetőre telepített napelemes rendszert, és mintegy 90 ezer 300 MW-os naperőművet kellene gyártani, illetve építeni.
Úgy vélik, rendelkezésre áll a Földön az ehhez szükséges energia. Becsléseikben nem is számoltak az egyre terjedő biomasszával a talajszennyezéssel kapcsolatos aggodalmak miatt.
E víziók valóra válásához rengeteg létesítmény létrehozására van szükség és például a szélgenerátoroknak nagyobb kapacitással kell dolgozniuk a jelenleg telepítettek többségénél, bár már működnek, elsősorban off-shore szélparkokban 5 MW-os turbinák. Ami a naperőműveket illeti, az elképzelés kombinált, napelemes és koncentrált rendszerű létesítményekkel számol, és ilyen jelenleg mindössze néhány tucatnyi van a világon. Jacobson szerint a legnagyobb kihívás, hogy a különböző szél- és naperőművek aktivizálni tudják a többi megújuló energiát, szélesítve ezzel a kínálatot.
A HP szupergépe – The Machine Forradalmi memóriahasználat, hihetetlen teljesítménnyel Felhasználóként leginkább azt érzékeljük, mit mutat a monitor és eldönthetjük, aktuális-e a laptop kijelző cseréje. Ám sokkal mélyebb rétegei is vannak az észszerű laptophasználatnak. Például a zöldmarketing felhúzó erejét is meglovagolva az energiatakarékosság jegyében a nagy szerver számítógépeket és noteszgépeket egyaránt gyártó HP cég a … Olvass továbbA Hewlett Packard és A GÉP
Külső hangsugárzó csatlakoztatása TV-hez, laptophoz, asztali számítógéphez, lejátszókhoz
Tudnivalók a hangsugárzó panelekről
Sok esetben a TV-hangszóró gyengének minősül, ám nem mindenki rendelkezik egy A/V-vevőhöz és legalább hat hangszóróhoz szükséges hellyel és költségvetéssel. A hangsugárzópanel jól mutat a lakásban, különösen a tévékészülék előtt-alatt. Az új technológiáknak köszönhetően a televíziók egyre laposabbak, vékonyabbak és könnyebbek, de nem tudják leküzdeni a fizika törvényeit, mikor az audióról van szó – azaz hangdoboznak kevéssé felelnek meg. A helyiség hanggal való betöltéséhez sok hangszóróra van szükség, melyek sok levegőt mozgatnak, és az ilyen típusú hangsugárzók nem férnek bele egy vékony TV alvázba – itt jönnek képbe az úgynevezett hangsugárzópanelek (soundbars).
Mi az a hangsugárzópanel?
Rendszerint egy vagy két részből álló hangszórórendszer, amelynek elsődleges célja, hogy minőségi hangot kölcsönözzön a modern televízióknak. Az egyelemes panel általában széles és nem magas, ezt a képernyő alatt szokás elhelyezni (lásd jobbra), a kételemes emellett egy basszus mélynyomó dobozzal egészül ki (lásd felső képünket). Léteznek több elemből álló rendszerek is. Az egyelemes panelt olyanok számára tervezték, akik nem engedhetnek meg maguknak vagy nem szeretnének maguk körül elhelyezni különálló külső hangszórókat, ugyanakkor jobb hangminőségre vágynak annál, mint amit a készülék önmagában produkálhat.
Ugyanis bármilyen, még a legolcsóbb hangsugárzópanel hangteljesítménye is felülmúlja bármely modern televízió hangminőségét, miközben kevés helyet igényel és mindössze egy tápkábelre, plusz egy vagy két összekötő kábelre van szükség a csatlakoztatásához.
Szinte minden modern tévé és film hangsávot surround hangzásban rögzítenek, tehát a legtöbb hangsugárzópanel legalább a Dolby Digital-t dekódolja és a diszkrét bal, jobb és középső csatornák, valamint az alacsony frekvenciájú effektusok is érvényesülnek. Egy hangsugárzópanel beszerzésekor nem feltétlenül mondunk le a házimozi élményről, egyes modellek opcionális surround hangszórókat is kínálnak, mások pedig akár objektum-orientált kodekeket is támogathatnak, mint például a Dolby Atmos és a DTS:X, mely magassági érzetet kelt.
Hangsugárzópanel-funkciók, amelyekre érdemes figyelni
Alkalmazásvezérlés: Ha szeretné a panel működését okostelefonjáról vagy táblagépéről vezérelni, akkor tudnia kell, hogy a gyártó kínál-e megfelelő alkalmazást a választott mobil operációs rendszerhez.
ARC: Az Audio return Channel rövidítése. Az ARC lehetővé teszi, hogy a tévé audio kimenetet küldjön vissza a HDMI kábelen keresztül a hangsugárzópanelbe vagy az A/V-vevőkészülékbe. Ez akkor fontos, ha a tévékészülék beépített tunerjét vagy bármely média alkalmazását (Netflix, Youtube, Vudu stb.) használja.
Párbeszédes bővítés: Ha azt veszi észre, hogy feszült figyelemmel kíséri a feliratokat, mert nem érti, hogy a tévében szereplő emberek mit mondanak, akkor érdemes befektetni egy olyan hangsugárzópanelbe, mely párbeszédes bővítést kínál. Ez a szolgáltatás olyan algoritmust használ, mely azonosítja a beszédhez általánosan kapcsolódó frekvenciákat és digitális jelfeldolgozó processzoron keresztül futtatja azokat, hogy könnyebben megkülönböztethető legyen a hanghatásoktól, a zenétől és más háttérzajtól.
Dolby Atmos és DTS:X: A mai csúcsminőségű hangsugárzópanelek közül néhány kihasználja a legmodernebb hangzás technológiákat, például a Dolby Atmos és a DTS:X technológiát.
EQ: Egyes hangsugárzópanelek EQ-val (kiegyenlítés) rendelkeznek, annak érdekében, hogy a hangsugárzópanelt egy adott elhelyezéshez hangolják, például a falra. Az EQ nem összetévesztendő a szoba korrekcióval, mely sokkal kifinomultabb.
HDMI 2.0a: Ha még nem rendelkezik HDR-t támogató 4K UHD TV-vel (nagy dinamikatartomány), a következő megvásárolt példánya valószínűleg ilyen lesz. Ez alapvetően a kontrasztot teremti meg, részletesebbé teszi a képet és élénkebb színeket varázsol elénk.
Lossless audio: Nagy felbontású zenei fájlokat gyűjt, FLAC vagy ALAC formátumban? Ha a hangsugárzópanel segítségével szeretné hallgatni ezeket, gondoskodnia kell arról, hogy ez képes ezeket a fájlokat dekódolni.
Zene streaming: A mai hangsugárzópanelek többsége Wi-Fi vagy Bluetooth használatával képes zenét közvetíteni, de csak néhány támogatja a Bluetooth-ot aptX-el a CD-minőségű streaming eléréséhez. Az audio-rajongóknak tudniuk kell, hogy a hangsugárzópanel képes-e dekódolni veszteségmentesen kodekeket.
Helyiségkorrekció: A szoba kritikus szerepet játszik a hangzás minőségében. Egyes gyártók kifinomult, rendkívül hatékony helyiség-korrekciós technológiát építenek be a hangsugárzópanelekbe.
Mélysugárzó: A mély basszus kedvelői számára ajánlott olyan hangsugárzópanelt választani, amely csatlakoztatható egy mélysugárzóhoz. Egyes készülékek mélysugárzó kimenettel rendelkeznek, így kábellel csatlakoztatható a választott modell.
Soundbar laptophoz
Hangsugárzó panelt notebook vagy akár tablet készülékhez is csatlakoztathatunk. A piaci kínálat igen gazdag, változatos. Kisebb hangsugárzókat a laptop kijelző tetején helyezhetünk el (lásd jobbra), a nagyobbakat a gép mögött, mellette vagy alatta. Létezik olyan íves-sarkos panel is, amelyet a nyitott laptop billentyűzete és képernyője között rögzíthetünk. A tétel itt is igaz: még a leggyengébb minőségű akusztikus panel is jobb hangminőséget biztosít, mint a laptop burkába helyezett legjobb hangszóró – lévén önálló, csak a jó hangzásra tervezett rezonátor dobozzal rendelkezik.
Különálló hangfalak
A legkülönbözőbb külső akusztikus rendszerek csatlakoztathatók asztali számítógépekhez és kisebb készülékekhez, lejátszókhoz vagy akár okostelefonokhoz is.
Az egyelemes hangsugárzó-panel közbülső megoldás a belső hangszóró és a különálló hangfal között. A stúdió minőségű hangfelvételek teljes értékű megszólaltatásához mindenképpen utóbbiakra van szükség. A tökéletes térhatású élményhez ezen túl speciálisan kialakított helyiségre is szükség van, ahol a visszaverődés és a hangelnyelés arányát mérnöki alapossággal tervezik meg.
A virtualitás értelmezése – A blog mint virtuális notesz Az interneten elhelyezett, online működő tartalmakra gyakran alkalmazzák a virtuális jelzőt. A virtuális galéria állhat például kedvenc festményeinkből: a valóságban ezek a műalkotások sehol nincsenek együtt kiállítva, a mű képzetes műcsarnokunkban azonban egymás mellé kerülhet Salvador Dalí és Csontváry Kosztka Tivadar, Pablo Picasso és Gulácsy Lajos, … Olvass továbbVirtuális notebook – online notesz
Hordozható USB-s merevlemez Notebook használathoz A laptopok gyári kiszerelésében biztosított belső tárhely nem minden alkalommal kielégítő kapacitású. Nagyobb adatbázisok, installációs állományok, filmkollekciók vagy több albumnyi nagy felbontású grafikai anyag tárolására nem feltétlenül elég a beépített tárhely. Ilyenkor nagyon jól jöhet egy külső winchester, különösen abban az esetben, ha egyszerűen és gyorsan csatlakoztatható készülékünkhöz. Nem, nem, … Olvass továbbUSB-s winchester laptophoz
Az első SMS-küldés története. Az ógörögök utáni, de a Google előtti korban történt az esemény. Az online kommunikáció új időszaka ekkor vette kezdetét. Jegyezzük fel virtuális noteszunkba: az első SMS elküldésének éve – 1992! Számítógépről küldték mobilra az első SMS-t Rövid szöveges üzenetet szolgáltatói jelleggel (azaz nem tudományos vagy kísérleti célból) a világon először 1992-ben … Olvass továbbAz első SMS elküldésének éve 1992